Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág-vezetője rámutatott, hogy az elmúlt évek időjárási szélsőségei, az energiaárak drasztikus ingadozása és a növekvő termelési költségek egyértelműen bebizonyították, hogy az agráriumban az alkalmazkodóképesség jelentheti a legnagyobb értéket. A bankok hitelbírálati gyakorlatában 2026-ra meghatározóvá vált, hogyan kezeli egy vállalkozás a klímaváltozásból és az erőforrások szűkösségéből eredő kihívásokat - írja az Agrárszektor.

A pénzintézetek a gyakorlatban nem bonyolult fenntarthatósági jelentéseket várnak el a termelőktől, hanem tudatos, a mindennapokban is működő kockázatkezelést. A finanszírozók elsősorban azt vizsgálják, hogy egy gazdaság mennyire felkészült a következő öt-tíz év kihívásaira. A növénytermesztésben például kritikus szemponttá lépett elő a vízgazdálkodás, így a bankok kiemelten figyelik a talaj nedvességmegőrző képességét, az öntözési kapacitást, valamint a szélsőséges időjárásra való felkészülést. Egy állattenyésztő esetében pedig az energiahatékonyság, a takarmányozási gyakorlatok és a korszerű trágyakezelés kerültek a fókuszba.

A bankok ugyanakkor nemcsak elvárásokat támasztanak, hanem konkrét eszközökkel is segítik az ügyfelek alkalmazkodását. A K&H például ingyenes agrárkörnyezeti előrejelzésekkel támogatja a gazdákat, amelyek segítségével fél évre előre látható a várható csapadékmennyiség, így időben reagálhatnak az aszálykockázatokra. Emellett egy szén-dioxid-kalkulátort is biztosítanak, amely nemcsak a kibocsátást méri, hanem rávilágít a költséghatékonysági problémákra is, hiszen a túlzott üzemanyag- vagy a nem optimális műtrágyahasználat egyszerre jelent környezeti terhet és felesleges pénzügyi kiadást.

A fenntarthatósági mutatók mára egyértelműen a versenyképesség mérőszámaivá váltak. Azok a mezőgazdasági vállalkozások számíthatnak kedvezőbb helyzetre a piacon és a finanszírozásban egyaránt, amelyek pontosan ismerik adataikat, mérik erőforrás-felhasználásukat, és képesek gyorsan alkalmazkodni a folyamatosan változó környezeti feltételekhez.