A téli hónapok középhőmérsékletének alakulását az 1., 2., 3. ábra jól szemlélteti. Az őszi káposztarepce áttelelését a változékony és a sok évi átlagnál hidegebb téli hónapok rendkívüli módon nehezítették.
A statisztikai adatok alapján 04. 08-án az áttelelt terület 89.800 ha volt. Különösen nagy károkat lehetett tapasztalni az Alföldön és az ország észak-keleti részein. Kedvezőbb eredmények csak a dunántúli tradicionáliss repcetermesztő vidékeket jellemzik (Zala, Somogy, Baranya megye).
A repce pusztulás tovább folytatódott a forró májusi napokban, ezért több termelő kénytelen volt az áttelelt repcét is kiszántani az elszáradás miatt (4. ábra).
Májusban átlagosan 5-7 nyári és 1-3 hőségnapra lehet számítani.
Az 1. sz. táblázatban kívántam összefoglalni a repce területek alakulását a vetéstől a betakarításig.
Az őszi káposztarepce vetett és betakarított területének alakulása
2002 - 2003
Megye | Vetett | Áttelelt | Betakarított |
Betakarítási |
t e r ü l e t | ||||
ha | ha (04.08-án) | ha | % | |
Bács-Kiskun | 11.600 | 7.500 | 6.800 | 58,6 |
Baranya | 5.503 | 5.400 | 5.256 | 95,5 |
Békés | 11.780 | 4.100 | 3.870 | 32,9 |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 19.853 | 5.560 | 2.060 | 10,4 |
Csongrád | 4.040 | 3.200 | 2.584 | 64,0 |
Fejér | 7.970 | 4.940 | 2.691 | 33,8 |
Győr-Moson-Sopron | 7.824 | 5.400 | 4.560 | 58,3 |
Hajdú-Bihar | 2.529 | 1.600 | 1.009 | 39,9 |
Heves | 10.297 | 3.000 | 1.821 | 17,7 |
Jász-Nagykun-Szolnok | 14.959 | 2.800 | 1.825 | 12,2 |
Komárom-Esztergom | 2.850 | 2.200 | 2.240 | 78,6 |
Nógrád | 1.901 | 1.000 | 813 | 42,8 |
Pest | 13.180 | 7.400 | 6.463 | 49,0 |
Somogy | 10.649 | 10.000 | 9.136 | 85,8 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 2.331 | 1.300 | 506 | 21,7 |
Tolna | 5.129 | 3.800 | 2.769 | 54,0 |
Vas | 6.085 | 4.300 | 4.302 | 70,7 |
Veszprém | 8.752 | 8.700 | 5.251 | 60,0 |
Zala | 7.792 | 7.600 | 7.539 | 96,8 |
|
|
|
| |
Összesen: | 155.024 | 89.800 | 71.535 | 46,1 |
Az eredmények sajnos nagyon kedvezőtlenek. Az elvetett terület csak 46,1 %-át tudták országosan betakarítani.
A legnagyobb károkat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lehetett tapasztalni, az elvetett 19.853 ha-ból csak 2.060 ha-t takarítottak be a termelők.
Hasonlóan kedvezőtlenül alakult a Jász-Nagykun-Szolnok megye repcetermesztése, 14.959 ha-on indult a repce vetés, a betakarításra már csak 1.825 ha maradt a statisztikai adatok alapján.
Az országos repce termésátlag 1,4 t/ha volt, természetesen termőhelyenként rendkívül nagy szórást lehetett tapasztalni az eredményekben. Így a betakarítás után nem minden termőhelyen zárták jövedelmezően a repcetermesztést.
Európában és különösen a szomszédos országokban eltérő mértékben ugyan, de az őszi káposztarepce területeken nagymértékû kipusztulásokat tapasztaltunk. 2002. évben az OMMI 15 helyen állította be az államilag elismert fajták kísérletét 1 korai és 10 özépérésû hibriddel, valamint 5 korai és 26 középérésû fajtával.
Az országos helyzethez hasonlóan a kísérleteinket sem kímélte a tél és a hideg, változékony időjárás, több kísérleti állomáson a repce teljsen kipusztult tavaszra (Abaújszántó (BAZ megye), Kompolt (Heves megye), Szombathely (Vas megye), Gyulatanya (Szabolcs-Szatmár- Bereg megye), Kecskemét (Bács-Kiskun megye) és ezért ezen kísérletek azonnali megszüntetéséről döntöttünk. A többi helyen részleges kifagyás volt, ott az állományt megtartottuk ugyan, de kísérletenként a terméseredményt nem értékeljük.
Április hónap elején a nemesítőházak bevonásával közösen kísérleti szemlét tartottunk, melyen 9 kísérleti állomást látogattunk meg.
A szemlén tapasztaltak is megerősítették, hogy a kísérleteket teljesítmény vizsgálati szempontból nem lehet matematikailag megbízhatóan értékelni, így ebben az évben az OMMI nem fog közreadni termés- és beltartalmi vizsgálati eredményeket. Ez a döntés érinti az államilag elismert fajták, illetve a regisztrációhoz végzett kísérleteket is.
Hasonló sorsra jutott a csehorzsági DUS (megkülönböztethetőség, egynemûség, állandóság) vizsgálat is, a társhatóság 2003-ban nem tudott DUS vzsgálati eredményeket közölni, mivel az időjárási körülmények miatt meghiúsult a kíséret.
Véleményünk szerint azonban fontos, hogy a 200-2003. évi télállósági eredményeket a fajtaválasztásnál, illetve a fajták döntésénél figyelembe vegyük.
A kísérleti szemlék tapasztalatai jól bizonyítják, hogy a fajták télállóságában jelentős különbségeket lehetett megfigyelni (2. sz. táblázat).
Őszi káposztarepce télállóság bonitálása 2003
Államilag elismert hibridek
Korai érésû csoport
Sor- szám | F a j t a | Tordas | Röjtök- muzsaj | Debrecen | Táplán- szt.kereszt | Ireg- szemcse | Eszterág- puszta | Átlag |
1. | Elvis | 1 | 3 | 1 | 3 | 4 | 2 | 2,3 |
Államilag elismert fajták
Korai érésû csoport
1. | Mécses | 8 | 8 | 3 | 9 | 8 | 5 | 6,8 |
2. | Lenzo | 5 | 7 | 2 | 6 | 7 | 6 | 5,5 |
3. | Bristol | 1 | 4 | 1 | 3 | 6 | 3 | 3,0 |
4. | Adder | 5 | 7 | 3-2 | 3 | 7 | 4 | 4,7 |
5. | Dexter | 5 | 5 | 2 | 4 | 8 | 5 | 4,8 |
Államilag elismert hibridek
Középérésû csoport
Sor- szám | F a j t a | Tordas | Röjtök- muzsaj | Debrecen | Táplán- szt.kereszt | Ireg- szemcse | Eszterág- puszta | Átlag |
1. | Codix | 7 | 8 | 6 | 6 | 7 | 5 | 6,5 |
2. | Explus/CHW 019 | 7 | 8 | 5 | 8 | 5 | 6 | 6,3 |
3. | Colombo/CHW 008 | 3 | 8 | 5-4 | 7 | 7 | 5 | 5,7 |
4. | Externo/CHW 018 | 2 | 6 | 3-2 | 7 | 7 | 5 | 4,9 |
5. | Tissot | 7 | 8 | 7-6 | 8 | 9 | 5 | 7,2 |
6. | Triangle | 9 | 9 | 7 | 9 | 9 | 7 | 8,3 |
7. | Baldur | 5 | 9 | 6 | 8 | 9 | 6 | 7,2 |
8. | Artus | 7 | 9 | 6 | 8 | 9 | 7 | 7,7 |
9. | Astra | 5 | 8 | 5 | 8 | 7 | 5 | 6,3 |
10. | Elouta/RPC 904 | 5 | 6 | 3 | 6 | 6 | 6 | 5,3 |
= Bonitált érték: a nagyobb szám a kedvezőbb (1-9-ig)
2. sz. táblázat folytatása
Államilag elismert fajták
Középérésû csoport
Sor- szám | F a j t a | Tordas | Röjtök- muzsaj | Debrecen | Táplán- szt.kereszt | Ireg- szemcse | Eszterág- puszta | Átlag |
1. | Parola | 4 | 7 | 4-3 | 7 | 6 | 4 | 5,2 |
2. | GK Helga | 7 | 9 | 7-6 | 9 | 7 | 6 | 7,4 |
3. | GK Rita | 4 | 8 | 5-4 | 7 | 5 | 4 | 5,4 |
4. | GK Lilla | 7 | 9 | 5 | 7 | 6 | 7 | 6,8 |
5. | GK Izabella | 3 | 8 | 5-4 | 8 | 6 | 5 | 5,7 |
6. | GK Gabriella | 6 | 8 | 6 | 8 | 8 | 6 | 7,0 |
7. | Orkán | 3 | 5 | 2-1 | 4 | 5 | 3 | 3,6 |
8. | Cando | 9 | 7 | 6 | 8 | 7 | 6 | 7,2 |
9. | Catonic | 7 | 9 | 5 | 6 | 7 | 6 | 6,7 |
10. | Doublol | 7 | 8 | 3 | 8 | 8 | 4 | 6,3 |
11. | Aviso | 5 | 9 | 3 | 6 | 7 | 4 | 5,7 |
12. | Abraxas | 5 | 6 | 3-2 | 8 | 5 | 2 | 4,7 |
13. | Flávia | 6 | 8 | 4 | 7 | 7 | 5 | 6,2 |
14. | Danubia | 5 | 6 | 4-3 | 6 | 8 | 4 | 5,4 |
15. | Aladin | 4 | 9 | 6-5 | 6 | 7 | 5 | 6,1 |
16. | Szonáta | 9 | 8 | 7 | 9 | 7 | 5 | 7,5 |
17. | Szimfónia | 8 | 8 | 6 | 8 | 7 | 7 | 7,3 |
18. | Strauss | 9 | 9 | 7-6 | 9 | 8 | 6 | 7,9 |
19. | Casino | 9 | 9 | 8-7 | 9 | 8 | 7 | 8,1 |
20. | Meteor | 1 | 2 | 2-1 | 3 | 3 | 3 | 2,2 |
21. | Madrigál | 1 | 5 | 3 | 3 | 6 | 3 | 3,5 |
22. | Indián/Mohican | 1 | 4 | 1 | 2 | 2 | 1 | 1,8 |
23. | Navajo | 1 | 7 | 4 | 4 | 6 | 5 | 4,5 |
24. | Honk | 1 | 7 | 5 | 5 | 6 | 4 | 4,7 |
25. | Rasmus | 7 | 8 | 7-6 | 8 | 7 | 5 | 6,9 |
26. | Diplomat | 6 | 8 | 7-6 | 6 | 6 | 6 | 6,4 |
= Bonitált érték: a nagyobb szám a kedvezőbb (1-9-ig)
A táblázatban 6 termőhely télállósági bonitálási eredményét foglaltuk össze. Az eredményekből kitûnik, hogy az egyes termőhelyeken a tél különböző mértékben károsította az állományt. Tordason és Debrecenben különösen nagy különbségeket lehetett tapasztalni az egyes fajták között tálállóságban, míg a többi termőhelyen ezek a markáns különbségek nem mutatkoztak, vagy azokat csak egy-egy fajtánál tapasztaltuk. 1-2-es értékszámot, ami az erős kipusztulást jellemzi. Azonban mindenki számára világos, hogy kedvező télállóságú fajták és hibridek közül választhat a hazai termelő.
A télállósági eredmények - mivel 2003-ig kipusztulási % eredményeket közöltünk - nem álltak rendelkezésre.
Intézetünk javaslata alapján az Országos Fajtaminősítő Tanács elfogadta, hogy az elkövetkezendő időszakban a télállóság beépül az állami elismerés rendszerébe, mint kizáró tényező.
A termelő fajtamegválasztását segítheti a télállósági eredmények, azonban ezeket az eredményeket megfelelő módon kell étékelni. A fajtaértéket több értkmérő tulajdonság együttesen határozza meg, csak egy tényezőt hangsúlyozni indokolatlan.
A másik rendkívül fontos dolog, hogy a repce télállóságát nagymértékben befolyásolja az alkalmazott termesztési technológia.
Az optimális időben elvetett megfelelő fejlettségi állapotban télbemenő állomány, mely még növekedés szabályzó kezelést is kap, lényegesen kedvezőbben átvészelheti a hideg telet.
Összefoglalva tehát a repce termesztés bizntonságosabbá, jővedelmezőbbé tételéhez fontos a jó télállóságú fajta vagy hibrid kiválasztása, de megfelelő termesztés technológia mellett lehet csak eredményes a termesztés.
A cikk szerzője: Szekrényes Gábor
