Az elmúlt év végén és ez év tavaszán, azokon a táblákon, ahol elmaradt a szántás vagy gabonát monokultúrában termesztettek, vagy a táblák szélén mûveletlen szegélyeket hagytak, láthatóvá vált a gabonafutrinka lárvájának, a csócsárolónak a károsítása, amely a talajban telelt át. 4 C˚ napi középhőmérséklet fölötti hőmérsékleten elkezdte rágni a fiatal leveleket, ezzel foltokban a vetés pusztulását idézte elő. A csapadékos tavasz kedvezett az életben maradásának, így a károsítás tovább folytatódott 2004 - ben is. A csócsároló lárva szeptembertől károsíthat. A védekezés szükségességét a búzacsomós csalogató módszerrel (lásd: később) állapíthatjuk meg. Ez szerint, ha egy csomó alatt háromnál több lárva van, a megelőző védekezés indokolt.
A májusi cserebogár imágója szőlőben, erdei fákon, csonthéjas gyümölcsfákon, ligetekben, csemetekertekben egyaránt károsít. Először karéjos rágást, majd tarrágást végez. Lárvája a föld alatti növényi részeket rágja, amelynek hatására a növények lankadnak, sárgulnak, gyengén fejlődnek. Magyarország területén, foltokban, a Kárpát medencében kialakult hét törzs közül, a V. VI. és a VII. törzs károsít. Háromévente fejlődik ki egy nemzedék. Az imágó április végén, május elején rajzik, majd tojást rak, amihez nedves talajállapotot igényel. 2 – 3 peterakás alkalmával közel 90 tojást rak le. A június végén, július elején kelő lárva az első vedlés után kezd el növényekkel táplálkozni, addig humuszt fogyaszt. Az első nyáron zajlik az első, majd a következő nyár elején a második vedlés. Ez után kifejlődő L3 - as lárva okozza a legnagyobb kárt. Táplálkozásuk elsősorban május – június és augusztus – szeptember időszakaiban intenzív a talaj felszínén. A lárvák a talajban a nyirkos, levegős körülményeket kedvelik, viszont a belvizeket már nem tudják átvészelni, -4 Cº - on pedig elpusztulnak. Tavasszal 7 Cº - on kezdik meg mozgásukat, táplálkozásukat, pedig 11 – 12 Cº - on. A VI. törzs 2002 – ben rajzott, ami azt jelenti, hogy 2004 őszén kifejlődnek az imágók, és a talajban telelnek. 2005 tavaszán nagy létszámú rajzásuk várható.
A pattanóbogarak lárvája a drótféreg, szintén a polifág károsítók közé tartozik. A kis és nagy pattanóbogarak lárvái, a kis és nagy drótférgek, valamint az alkonybogaraknak, sároshátú bogaraknak és a csíborbogaraknak áldrótféreg típusú lárvája van. Mindegyik típus kártékony. A pattanóbogarak imágói az avarban telelnek, majd április végén rajzanak ki. A tojásrakásuk május – júniusban a talaj felső rétegébe történik, a sûrûbb növényállományokba. A lárvák kifejlődéséig nedves talajállapotot igényelnek. Ezért a vízközeli, vagy nehezen kiszáradó talajokat részesítik előnyben. A lárvák az első kettő fejlettségi stádiumban nem kártékonyak, növényi táplálkozásukat a III. lárvastádiumban kezdik meg. Az optimális hőmérséklet 20 Cº a drótférgek számára. Fejlődésük 3 – 5 év között változik fajtól függően, így 2 – 4 telet töltenek lárva állapotban. A kártétele változatos, a csírázó magvak belsejét kirágják, gabonánál a föld alatti szárrészben rágva pusztítják a szöveteket. Csemetéken a vékony gyökerek károsításával a csemete sínylődni kezd. A karógyökerû, gumós, vagy hagymás növényeknél a föld alatti növényi részekbe, jellegzetes járatokat rágnak, így a termények tovább romlanak. Nagyobb számban való fellépése a vetemény vagy szántóföldi növényállomány foltokban történő pusztulását okozhatja.
A májusi cserebogár és a drótférgek előrejelzésének módszerei, a talaj vizsgálata térfogati kvadrát módszerrel, és a búzacsomós csalogatás. A térfogati kvadrát módszer lényege, hogy az 1 m2 - en 50 cm mélységig elhelyezkedő lárvák számát és fejlettségét vizsgáljuk meg. Ha sûrû a növényállomány 3 – 4 db lárva, ritka sor és tőtávnál (pl. kukorica) 1 – 1,5 db lárva jelent veszélyt. A lárvák ellen a sorkezelések gyérítő hatásúak. A talajfertőtlenítés akkor a leghatásosabb, amikor vetés előtt, a lárvák még nem vonulnak a talaj mélyebb rétegeibe. A védekezést a cserebogár imágók ellen, a tojásrakás előtt kell elvégezni.
A búzacsomós csalogatás lényege, hogy a kikelt búza gyökérzete által termelt CO2 csalogatja a lárvákat. Ősszel célszerû elvégezni a vizsgálatot, amikor egymástól 60 cm – nyi távolságra háromszög alakban 1 evőkanálnyi búzát vetünk. A kizöldült búzacsomók alatti drótférgek, pajorok, csócsárolók számát meghatározzuk. Ez alapján dönthetünk a védekezés szükségességéről. A kártevő elleni védekezésben fontos szerepe van a talajmûvelésnek, agrotechnikának. Nagyobb létszámuk esetén vetés előtt talajfertőtlenítés szükséges.
A csávázott vetőmag használata segíti a kórokozók, kártevők elleni küzdelmet. Az őszi káposztarepce csávázása több szempontból is indokolt. A talajból és növényi maradványokról terjedő kórokozók ellen és az ősszel, valamint tavasszal megjelenő kártevők ellen is védelmet biztosít.
A cikk szerzője: Nagy Krisztina
