Szinte ugyanekkora mennyiségben növekedett az (őszi és tavaszi) árpákból, valamint a rozsból betakarított termés mennyisége, ami a jövőre nézve újabb kihívást jelent a gazdálkodók számára. Előre tekintve, a következőkben az ezévi kalászosok vetéséhez, a sorbavető gépek beállításához és üzemeltetéséhez kívánunk ajánlásokat és tanácsokat adni.
A gabonavető gépek csoportosítása
A gyakorlatban ismert és az országban forgalmazott gabonavető gépcsaládok jellemző paramétereit, illetve a gépek lehetséges mûszaki megoldásait az 1. táblázatban foglaltuk össze.
Kalászos gabonák sorvető gépeinek főbb mûszaki jellemzői
1. táblázat
| Mutatók megnevezése | Mutatók értékei/lehetséges mûszaki megoldások |
| Jellemző paraméterek | |
| Munkaszélesség | 1,8 – 9,0 m (12 m) |
| Sortávolság | 9,3 – 16,6 cm |
| Csoroszlyák száma | 13-80 db (96 db) |
| A magtartály térfogata | 300 – 3500 dm3 (4700 dm3) |
| A vetőgépek tömege | 300 – 11200 kg |
| Teljesítményigény | 22 – 220 kW |
| Fajlagos vontatási teljesítményigény | 0,6 – 2,3 kW/csoroszlya |
| Üzemeltetési sebesség | 8 – 12 km/h |
| Átlagos üzemi teljesítmény | ~ 1,5 – 10 ha/h |
| Jellemző mûszaki megoldások | |
| Traktorkapcsolat | függesztett, félig-függesztett, vontatott |
| Vetési módok | soros, sávos, teljes felületû |
| Csoroszlyatípusok | csúszó(késes), tárcsás v. ikertárcsás |
| Magadagolás rendszere | mechanikus |
| Magtovábbítás módjai | gravitációs, pneumatikus |
| Adagolási és elosztási módok | soronkénti adagolás és elosztás, vagy központi adagolás, soronkénti elosztás |
| Adagolószerkezetek típusa | tolóhenger, bütykös henger, cellás kerék |
| Magtartály kialakítás (elhelyezés) | a vetőgépen teljes gépszélességben, a vetőgépen központosítva, külön kocsin v. mellső függesztésen központosított |
| Mélységállítási módok | mechanikus, kombinált (mech. + hidr.) |
| Vetőszerkezet meghajtása | talajkerékről,. körmös küllős-kerékről, vagy elektromotorral |
| Nyomjelzők – kialakítása | tárcsás v. ékes (lándzsa alakú) |
| – mûködtetése | mechanikus v. hidraulikus úton |
| Talajtömörítés/magtakarás módja | magnyomó kerék v. tömörítő kerék egyenes rugós fogú v. villás magtakaró |
A csoportosításból látható, hogy ebben a felosztásban normál sorbavető, direktvető és kombinált (magágykészítő + vető) gépekkel, kombinációikkal lehet találkozni. Ezen munkagépek többségében függesztett és féligfüggesztett kivitelben készülnek, de nagyobb munkaszélesség és gépkapcsolások esetében a vontatott gépek az irányadóak. A hazai gyakorlatban a soros, sorbavető gépekkel találkozhatunk, de a sávos és a teljes felületû vetési módok is ismertek. A vetőcsoroszlyák (tárcsás, ikertárcsás vagy csúszúcsoroszlya) kiválasztása mindig a bevetendő terület talajától függ, kötött talajokon és direktvetés esetén a tárcsás csoroszlyák (csoroszlya-párok) előnyösebbek, laza, könnyû talajokon a késes (csúszó) csoroszlyák is eredményesen alkalmazhatók. Valamennyi gabonavető gép mechanikus magadagoló rendszerrel rendelkezik, és a magadagolás soronkénti vagy központi adagolású, de soronkénti elosztású lehet. A gépek magadagoló szerkezete tolóhengeres, bütyköshengeres vagy központi adagolóelemes (cellás kerekes) megoldású, ahonnan a magtovábbítás gravitációs/pneumatikus úton történik a tárcsás/késes csoroszlyákhoz. A különböző vetőgépek vetési mélysége mechanikusan vagy kombinált (mechanikus + hidraulikus) módon állítható be. A gépek magtartályai a vetőgépen teljes szélességben vagy központilag (központosítva) vannak elhelyezve, de egyes nagyobb munkaszélességû gépeknél – pl. vetőkultivátorok – a központi magtartály a vetőgép elé kapcsolt (külön) kocsin, vagy a traktor homlokfüggesztésén található meg. A vetőmag tartályok feltöltése kézi úton zsákokból, homlokrakodóval konténerzsákokból, vagy csigás feltöltőkkel lehetséges.
Vetés előtti ellenőrzések, beállítások:
● a vetőgépek mûszaki állapotának felülvizsgálata a vetés technikai megvalósítása lehetőségének (lánckerekek, hajtóláncok; talajkerék és lehajtása stb.) ellenőrzése;
● vágó/nyitócsoroszlyák, magnyomó/tömörítő kerekek, és egyéb szerkezeti részek ellenőrzése;
● a vetési sortávolság ellenőrzése, beállítása;
● a pneumatikus magtovábbítású gépeknél a tömítetlenségek megszüntetése, a szükséges nyomás biztosítása;
● mechanikus rendszerû gépeknél a magfelvétel és a magtovábbítás (a magkivetés) lehetőségének ellenőrzése;
● a hidraulikus csatlakozások ellenőrzése, a hidraulikus rendszer mûködésének kipróbálása;
● a magfajtához igazodóan – a kezelési utasításban foglaltak szerint – a kivetendő magmennyiségnek megfelelő gépbeállítások;
A vetőmagnorma meghatározása
A kivetendő mag mennyiségének (az un. vetőmagnorma) meghatározására több módszer szerint nyílik lehetőség. Őszi vetésû kalászosaink – a vetés szempontjából – főbb jellemzőit a 2. táblázatban foglaltuk össze.
Vetőmag jellemzők
2. táblázat
| A növény neve | Ezermag-tömeg | Hektáronkénti csíraszám | Vetőmag tisztaság | Vetőmag csírázóképesség | Vetési norma |
| (g) | (Mdb/ha) | (%) | (%) | (kg/ha) | |
| Őszi búza | 20-55 | 4,1-6,0 | 98-99 | 95-96 | 180-250 |
| Rozs | 30-35 | 4,0-5,0 | 98-99 | 95-96 | 140-150 |
| Őszi árpa | 40-45 | 4,5-5,0 | 98-99 | 95-96 | 130-150 |
A területegységre kivetendő magvak tömege a keléskor megkövetelt tőszám alapján:
Vm = (kg/ha)
ahol: Vm = vetőmag mennyiség (kg/ha)
Ták = tőállomány keléskor (db)
Emt = ezermag tömeg (g)
T = vetőmag tisztaság (%)
Cs = vetőmag csírázó képesség (%)
A 2. táblázat adatainak megfelelően meghatározható a vetőmagvak használati értéke:
Hé = (%) = 93,1-95,0 %
A kivetendő magmennyiség, egy másik módszer szerint:
(kg/ha)
ahol: Msz = a kilogrammonkénti magvak száma (db/kg),
vagy Vmm = (kg/ha)
A területegységre kivetendő magvak száma:
Vmsz = (db/ha)
vagy amennyiben a kilogrammonkénti magszám (db/kg) adott a kivetendő mag mennyisége:
Vmm = (kg/ha)
Beállítási lehetőségek
A gabona vetőgépek beállítása függ a magféleségtől, a kivetendő magmennyiségtől, a kívánt vetésmélységtől, és az alkalmazott sortávolságtól.
● A magféleség szerinti beállítás tolóhengeres vetőgépeknél az adagolóelem – tolóhenger – alatti fenéklemez és a tolóhenger aktív hosszának együttes beállításával biztosítható.
● Bütyköshengeres vetőgépeknél ez elsősorban a megfelelő profilú adagolóelem(ek) beszerelésével, az alattuk lévő fenéklemez, ill. az adagolóelemek feletti tolózár együttes állításával végezhető el.
● A magmennyiség szabályozása tolóhengeres vetőgépeknél elsősorban az adagolóelem – tolóhenger – mûködő hosszának szabályozásával, másodsorban a vetőtengely fordulatszámának változtatásával végezhető.
● Bütykös hengeres vetőgépeknél ezzel szemben általában a vetőtengely fordulatszámának változtatásával végezhető a magmennyiség szabályozás.
● A vetési mélység valamennyi vetőgépnél a csoroszlyára ható nyomóerő változtatásával szabályozható. A nyomóerő központilag hidraulikus úton, elemenként pedig az illető elem önsúlyán túl annak pótsúlyozásával, vagy a rugó feszítése, ill. lazítása útján szabályozható. A korszerû vetőgépeken a csoroszlya vonószárakat tartó közös gerendely(ek) hidraulikus úton történő elfordításával állítható be központilag a kívánt vetési mélység. Ezen túlmenően elemenként az egyes csoroszlyák terhelőrugóinak előfeszítésével végezhető az egyedenkénti mélységszabályozása.
● Fontos megjegyezni, hogy a traktor – vagy a vetőgép mellső – kerekei nyomában haladó csoroszlyákra nagyobb terhelést kell adni, mint a többiekre, mert ezeken a helyeken – amennyiben nincs nyomlazító – a „keréktaposás” következtében előálló talajtömörödés miatt csak így biztosítható a kellő vetési mélység.
● A megfelelő sorcsatlakoztatás érdekében a nyomjelző beállítása – az önállóan és a kapcsoltan üzemeltetett gépek esetében egyaránt – történhet a szélső sortól vagy a gépközéptől számítottan. A beállított érték – a vezetés módjától függően – vonatkozhat a traktor-középre, vagy a jobboldali mellső kerék közepére. A nyomjelző hosszát célszerû a vetési szélesség (a vetőgép) közepétől mérni. Ennek megfelelően a nyomjelző (NJ) távolsága a vetési szélesség közepétől mérve: NJ = S – (cm);
ahol: NJ = a nyomjelző hossza a vetési szélesség közepétől mérve (cm);
S = a vetési szélesség (cm) : a sortávolság x sorok száma;
A = a traktor mellső kerekeinek nyomtávolsága (cm).
● A mûvelőút (mûvelőnyom) automatika beállítása a gépkönyvben leírtak szerint. A vetőgép üzemeltetésekor a gépkezelők ügyeljenek arra, hogy a gép nem rendeltetésszerû (pl. meghibásodás, technológiai üzemzavar, stb. miatti) kiemelésekor a mûvelőút automatika (szabályozó egység) a tábla végi fordulót érzékeli – „ritmust vált” –, ezért annak visszaállítása és ellenőrzése szükséges.
● A gépbeállítást minden esetben leforgatási próba kövesse, hogy a gépkezelők meggyőződjenek a vetőmag mennyiségének pontos értékéről.
A cikk szerzője: Komlódi István
