A szeptember elején még mindig tartó almamizéria rávilágított egy alapvető gondra, amelyet maguk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei almatermelők közül is sokan érzékelnek, hogy Magyarországon lényegében nem létezik piaca az itthon termett étkezési almának.

Ennek okát egy augusztus végi sajtótájékoztatón az érintettek megbízottai abban látták, hogy sok rossz minőségû, drága külföldi áru érkezik Magyarországra, és emiatt a magyar alma eladhatatlanná válik a belföldi piacon. Így aztán a felduzzadt ipari, azaz léalmakínálat lenyomja a piaci árakat.

Az ipari alma önköltsége a termelők szerint jelenleg 34 forint kilónként, ezért jogos a követelésük, hogy legalább nettó 30 forintot adjanak a feldolgozók az alma kilójáért. A feldolgozók viszont a túlkínálatra és a meglévő sûrítménykészleteikre hivatkozva csak 20 forint körüli árért akarják megvenni a termelőktől az almát. Ez a vita odáig fajult, hogy az egyeztetések – amibe még az agrártárca vezetőjét, Gráf Józsefet is bevonták – eredménytelenül zárultak augusztus végén, és a termelők augusztus 25-én majd szeptember 1-jén blokád alá vonták a szabolcsi nagy almafeldolgozók telepeit.

Az ügy lezárását az agrártárcánál azonban még így sem tartották lehetetlennek, ám ehhez a minisztérium véleménye szerint mindkét félnek engednie kell merev álláspontjából, és kompromisszumos megoldást kell találni a termelők és a feldolgozók közös megelégedésére.