Három klasszikus kisparcellás fajtakísérleti rendszer vallja magáról, hogy hordozza ezt a három értéket: az MGSZH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal fajtaminősítési-regisztrációs célú vizsgálata), a GOSZ – VSZT (Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmagszövetség és Terméktanács által szervezett, az MGSZH által kivitelezett posztregisztrációs hibridek kísérlete), és a Top20 (a Magyar Kukorica Klub regisztrált fajtákkal végzett kísérlete).

Számos további, szakmailag korrekt, alapos kísérleti rendszer adatait is rendre figyelembe veszik a termelők, melyeket mi itt nem tárgyalunk, mert azokat kereskedők, nemesítő cégek (pl. Pioneer ISO minősítésû üzemi kísérleti rendszer), vagy termelési rendszerek állítanak be nagyparcellás, üzemi – tehát eltérő – körülmények között.

A legegyértelmûbb fajta- vagy hibridkülönbségeket erős stresszeredményeként lehet mérni. Ilyen volt a 2007-es rendkívül meleg és száraz év, amely erős, karakteres különbségeket hozott a kukoricahibridek között – ez érthető.

Az viszont már kevésbé, hogy a hibridek reakcióját illetően a kísérleti rendszerek között is jelentős, egymásnak ellentmondó eltérések alakultak ki. Pontosabban egy kísérleti rendszer – a Top20 esetében – volt ez felfedezhető.

A 2007. évi Top20 kísérletek rendre a többi kísérleti rendszerrel ellentétes eredményeket mutattak!

A Pioneer szakemberei elemezték az eltérések okát és rendre szakmai hiányosságot találtak az eltérések mögött. Ezt több fórumon is felvetettük a Magyar Kukorica Klub felé, azonban többszöri próbálkozás után sem kaptunk választ a 2007. évben tapasztalt anomáliákra.

Mivel 2008-ban, amely rekordtermést hozott, ismét azt tapasztaltuk, hogy a Top20 hibrid sorrendjei erőteljesen eltértek más, megbízható kísérleti rendszerek eredményeitől, ezért a 2008. évi kisparcellás kísérletek adatait független, statisztikai szakértői vizsgálatra bocsátottuk, melynek szakmai összefoglalóját most közre adjuk.

Az alapkérdés az volt, hogy statisztikai módszerekkel vizsgálva van-e különbség 2008-ban a Top20, a MGSZH, valamint a GOSZ – VSZT kísérleti eredmények között, és ha van, akkor az milyen irányú.

A kérdés eldöntésére az elemzés négy tipikus hibridpárt vizsgált, melyek mindhárom kísérleti rendszerben szerepeltek:

1. PR37N01 – DKC3511

2. PR37D25 – DKC3511

3. NK Thermo – DKC3511

4. PR37F73 – DKC5143

A szakértő az alábbi statisztikai módszereket alkalmazta:

1. Párosított t-próbás statisztikai vizsgálat

A módszer lényege:

• A hibridpárok terméseredményeinek differenciáit lehet tesztelni.

• Ki lehet küszöbölni a különböző helyszínek eltérő talaj, és időjárás okozta termés variabilitását.

• A hibridek közötti valódi különbség nagyobb biztonsággal mutatható ki.



A párosított t-próba eredménye:



a 2008. évben az MGSZH és a GOSZ – VSZT kísérletekben a hibridpárok között nem lehet statisztikailag igazolható különbséget kimutatni. A Top20 kísérletben azonban egy kivételével minden összehasonlítás szignifikáns (jelen esetben legalább 95%-os valószínûségû) különbséget mutat, ráadásul ellentétes előjellel, mint az előbbi két kísérletben. Ez az 1. táblázat „párosított t-próba értéke“, illetve a „%” oszlopából derül ki.

Az ellentétes előjel itt azt jelenti, hogy azok a hibridek, amelyek a GOSZ – VSZT és az MGSZH kísérletekben jól szerepeltek, elől voltak a rangsorban, a Top20 esetében jelentősen hátra sorolódtak. Az 1. sz. – elsősorban a statisztikusoknak szóló – táblázatot az 1. grafikon közérthetően jeleníti meg.

A Top20 eredmények tehát négyből három esetben pontosan ellentétes állításokat fogalmaztak meg a másik két rendszerrel szemben 2008-ban. A 2008. évi eredmények statisztikai vizsgálata, kiegészítve a 2007-es tapasztalatokkal, azt mutatja, hogy a Top20 rendszer adatai megtévesztik a kukoricahibridek felhasználóit, hiszen a Magyar Kukorica Klub eredményeit általános értékítéletként fogalmazza meg, miközben azok statisztikailag bizonyíthatóan ellentétesek más, szakmailag megkérdőjelezhetetlen, és eredményeinek trendjében azonos képet adó rendszerekkel szemben.

2. Kendall-féle Konkordancia (egyetértési) vizsgálatok

Ez a vizsgálat a különböző kísérleti rendszerek egyetértését, ill. egyet nem értését jellemzi, magyarán, mennyire egyezik meg a különböző kísérleti rendszerek értékítélete.



A konkordancia vizsgálatok eredménye (2. táblázat) a kiválasztott 5 hibrid rangszámait mutatja: 1 a legmagasabb, 5 a legalacsonyabb termést jelenti:

• 2008-ban a kísérleti rendszerek értékítélete különböző. Ennek legfőbb oka a Top20 kísérlet eltérő értékítélete volt.

• A GOSZ – VSZT és MGSZH kísérletek értékítélete hasonló, annak ellenére, hogy nem lehet szignifikáns azonosságot kimutatni. E két kísérleti rendszertől a Top20 rangsora tendenciájában jelentősen eltér.

• A statisztikai elemzés kimutatja, hogy a GOSZ – VSZT és MGSZH kísérletekben a Pioneer hibridek és az NK Thermo – a hibridpárok esetében –  termőképesség tekintetében jobban teljesítettek, mint a DKC hibridek.

A Top20 esetében ez pontosan fordított képet mutat – 2. táblázat.

Csupán néhány esetet kiragadva nézzük meg mit jelent ez az eredmények tükrében, a hibridek rangsorában. Amíg a DKC5143 a GOSZ – VSZT és az MGSZH kísérletekben 3., illetve 5. volt a rangsorban addig a Top20 esetében első. Ugyanígy a DKC3511 a már említett két kísérletben 5., illetve 3. a Top20-ban második. A preferencia és a tendencia világosan felfedezhető a Top20 eredményeinek alakulásában.

3. GLM – általános lineáris modell

A vizsgálat szempontjából a legfontosabb kölcsönhatás a „kísérlet x hibrid”, ez dönti el, hogy a kísérleti rendszerek azonos módon ítélik-e meg a hibrideket. A jelen vizsgálati módszerben felvetett kérdés az, hogy az egyes kísérleti rendszerek szisztematikusan torzítják-e a hibridek értékítéletét. Ez nem azt jelenti, hogy kg-ra pontosan ugyanannyit terem a hibrid a különböző rendszerekben, hanem a hibridek teljesítményének egymáshoz viszonyított távolsága statisztikailag megegyezik, függetlenül az abszolút termésmennyiségtől. Ennek az alapfeltevésnek kellene teljesülnie abban az esetben, ha a kísérleti rendszerek nem torzítanak.

A GLM vizsgálat először mindhárom kísérletet együttesen értékelte, majd a következő lépésben megvizsgálta, hogy melyik kísérlet okozza a legnagyobb zavart az egyezőségben. GLM elemzés szerint az MGSZH és GOSZ – VSZT kísérletek a különböző kukoricahibrideket azonos módon értékelték, a hibridek közötti termésátlagbeli távolságok statisztikailag megegyeztek. Az egyezőség az irányra és nagyságra értendő – 3. táblázat. Ezen kísérletek közül ismételten a Top20 lóg ki, mely a másik két rendszertől eltérő hibridteljesítményt mutat.

A lényeg a táblázat „kísérlet x hibrid” sorában látható, mely szerint MGSZH és GOSZ – VSZT 97,3 százalékos valószínûséggel hasonlóan ítélik meg a hibridek teljesítményét. Ha azonban a Top20 adatokkal együtt végezzük ezt a vizsgálatot, akkor ez az érték a 4. táblázatban látható 3,2 százalékra romlik le!

Összefoglalva, a három statisztikai vizsgálat eredményei:



1. 2008. évben az MGSZH és a GOSZ – VSZT kísérletben a párosított t-próba a hibridpárok termései között nem igazolt különbséget. E két kísérlet ebből a szempontból egyforma.

2. A TOP20 kísérletben egy kivételével minden összehasonlítás szignifikáns különbséget mutat, ráadásul ellentétes előjellel, mint az MGSZH és a GOSZ – VSZT kísérletben. A Top20 kísérletben szignifikánsan többet terem a DKC3511 hibrid a PR37N01 hibridnél (663 kg/ha), a DKC5143 hibrid a PR37F73 hibridnél (594 kg/ha) valamint a DKC3511 hibrid a PR37D25 hibridnél (715 kg/ha).

3. A konkordancia vizsgálatok a kísérleti rendszerek értékítéletének különbözőségét vizsgálták 2008-ban. A statisztikai elemzés kimutatja, hogy a GOSZ – VSZT és MGSZH kísérletekben a Pioneer hibridek és az NK Thermo – a hibridpárok esetében – termőképesség tekintetében jobban teljesítettek, mint a DKC hibridek. A Top20 esetében ez pontosan fordított képet mutat.

4. A GLM vizsgálat alapján az MGSZH és GOSZ – VSZT kísérletek 97,3%-ban azonos szakmai álláspontot fogalmaznak meg a hibridek teljesítményéről. Ezen hiteles megbízható kísérletekhez hasonlítva a Top20 csupán 3,2%-ban egyezik meg, magyarán eredményeinek trendje érthetetlen módon eltér a szakmailag kontrollált, hiteles kisparcellás kísérletek eredményeitől.

Az itt megjelenített adatok csak a legfontosabb megállapítások alátámasztását szolgálták.

A 2008. évi eredmények statisztikai elemzése és a 2007-ben tapasztalt szakmai hibák alapján a Top20 kísérletek eredményei nem alkalmasak arra, hogy hiteles, általános érvényû értékelést vagy ajánlást tegyen bárki ezek alapján.

A Pioneer ezért azt javasolja a magyar kukoricatermelőknek, hogy szakmailag megalapozott, megbízható kísérleti eredmények – MGSZH, GOSZ – VSZT, kereskedők és/vagy termelők által beállított és közzétett kísérletek, és saját termelői tapasztalatuk – alapján döntsék el hibridválasztásukat.





Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft.