2026. szeptember 10. csütörtök Nikolett, Hunor

Trágyázások módja gyümölcsöcsben, kiegészítõ trágyázás

Agro Napló
Eddig az Agronapló folyóiratban a gyümölcsösök trágyázásának több részletét is tárgyaltuk (alap- és fenntartó trágyázás, szükséges mennyiségek, tápelemvizsgálat és -megoszlás, stb.). Ezúttal a trágyázási módokról szólunk. A trágyázási mód megválasztását több tényezõ befolyásolja, um. a talaj típusa, a bemûvelés mélysége, a trágyaszer félesége és mennyisége, az adagolás idõszaka, a trágyázással elérendõ cél. A gyümölcsösben (de természetesen más növényeknél is) az elsõdleges célunk, hogy a fõ gyökérzónába kerüljenek a tápanyagok és ott is maradjanak, amíg a növény fel nem veszi azokat. Elõfordul azonban, hogy a virágok termékenységének fokozására, a gyümölcsminõség javítására közvetlenül a föld feletti részekre kell juttatnunk egyes tápelemeket (bór, kalcium).
A bemûvelés indokolt mélysége a tápelemektől és a talaj típusától függ elsősorban. Erre utaltunk már a főbb tápelemek talajbeli megoszlásával kapcsolatban. A trágya bemûvelési mélysége szerint beszélhetünk felszíni- vagy sekély-, mély-, illetve ennek sajátos megoldása révén altalaj trágyázásról. Felszíni trágyázásra elsősorban a nitrogén esetében kerülhet sor, mert ez a vízben oldódva gyorsan eljut a gyökérzónába. Sőt ügyelni kell a mennyiségére is, mert a növény igényét meghaladó adagból a talaj keveset tud visszatartani és a gyökérzóna alá lúgozódva a talajvízbe kerülve a környezetet is szennyezi. A homok talajon megfelelőnek tekinthető a foszfor, a kálium és a magnézium ilyen módon való adagolása, mert egy év alatt 40-60 cm-ig is lejuthatnak a talajba. A felszíni trágyázások esetében is ajánlott a sekély (akárcsak 5-6 cm-es) bemûvelés annak érdekében, hogy a szél- vagy vízerózió ne vigye el a tápelemeket a trágyázott területről. A kisadagú meszezés is történhet sekély talajba keveréssel, mert a vízoldható része viszonylag könnyen eljut a gyökerekhez. A nagyadagú un. melioratív meszezésnél a telepítés előtt azonban szükség van a 0-60 cm-es talajrétegbe való elkeverésre is, vagyis mélytrágyázásra. A vályog- és agyagtalajon a foszfor és a kálium trágyaszerek gazdaságos érvényesülése érdekében ezeket közép-mélyen vagy mélyen (legalább a 25-40 cm-es zónába) kell a talajba adagolni. Más esetben a feltalajban való lekötődés miatt a trágyázás ellenére is hiányos marad a gyümölcsfák tápláltsága, vagy a megfelelő tápanyagfelvétel eléréséhez a mély bemûveléshez képest többszörös dózist kellene felhasználni sekély bemûveléssel. A mély trágyázás a telepítés előtt és a széles sortávolságú ültetvény nemtermő időszakában (a koronacsurgón kívüli sorközi területen) történhet ásógépes vagy szántásos bedolgozással (természetesen a sorköz egyenletes talajfelszínének visszaállításával). A termőkorban azonban már speciális un. altalajtrágyázó gépre van szükség. A mély trágyázás felveti az időpont kérdését is. Ezt a munkát ősztől rügyfakadásig lehet végezni elsősorban a velejáró gyökérveszteség miatt. Az 5-20 mm-es elvágott gyökerek regenerálódnak legjobban. A regenerálódás szempontjából legkedvezőbb a kora ősszel végzett altalajtrágyázás (almánál, körténél a szüret után), amikor a talaj elég nedves, nem túl hideg és még lomb van a fán. Az eddig említett trágyázási módok az alaptrágyázásnál és a fenntartó trágyázás nagyobb adagjainál kerülnek alkalmazásra.
Az alaptrágyázás mellett nagy jelentősége van az un. kiegészítő trágyázásnak, melynek lehetőségei a permettrágyázás vagy öntözött gyümölcsösben a tápoldatozás. Kiegészítő trágyázásra van szükség illetve lehetőség a következő esetekben:
- a fák fenntartó trágya igénye nem esik egybe a beszerezhető, általában komplex trágyaszer összetételével. Ekkor a legkisebb mennyiségben igényelt elem alapján tanácsos dozírozni az összetett trágyát és a többit kiegészítésként egy- vagy kétkomponensû trágyával adagolni. - az időszakosan jelentkező fokozott tápelem igény kielégítésére, - a gyümölcsminőség, főleg a tárolhatóság javítására, - általános kondíció javítására vagy gyengültségi állapot megszüntetésére, - a tápanyaghiányok (elsősorban mikroelem) megszüntetése, megelőzése céljából.
A kiegészítő trágyázásokkal kapcsolatos döntéseknél is figyelembe kell venni a tápanyag analízis eredményeit a túltrágyázások vagy tápelem aránytalanságok elkerülése érdekében. A fenntartó trágyázás esetén a kisebb mennyiségek vagy a mikroelemek adagolására a permettrágyázás lehet a megfelelőbb megoldás. A permettrágyával viszonylag kevés tápanyag juttatható ki, de a mennyiségéhez képest nagyobb lehet a hatékonysága, mert közvetlenül az anyagcsere helyére kerül vagy a kis mennyiségû mikroelemnél elmarad a talajbeli lekötődés. A levéltrágyák alkalmazási töménysége nagyon változó, de a 0,5% a leggyakoribb.
A dózistól is fontosabb a megfelelő időpontban való alkalmazás, mert pl. a magnézium hiány várható megjelenését megelőzően végzett 2-szeri 2%-os töménység hatásosabb, mint a kialakult hiányok esetén 5-ször alkalmazott 4%-os magnéziumszulfátos permettrágyázás. Hatékonysága több dologtól is függ:
- a megfelelő fenofázis kiválasztásától, - időjárástól (eső 6 órán belül nagy részét lemoshatja, a párásság és 20 fok körüli hőmérséklet mellett jobb a felszívódás), - az alkalmazás gyakoriságától, pl. az intenzív hajtásnövekedés idején a gyors hígulás miatt 1-2 hetente szükség lehet ismétlésre. A fiatalabb levelek gyorsabban felveszik a tápelemeket.
- a permettrágya anyagától, - a permetlé borítottságtól (akárcsak a jó növényvédelemnél). - az eredményesség tápelemenként is változhat. Az NPK elemek gyorsan szétterjednek a növényben, a Ca, Mg, B lassan, míg az Fe, Mn, Zn, Cu közepesen. Pl. a kalcium nagy része lekötődik a háncsszövetben és nem jut a levélből a gyümölcsbe. Ezért fontos, hogy a Ca- permettrágya közvetlenül az almára jusson. - tápelemhiány leküzdésére minél előbb kell alkalmazni, már a kezdeti tüneteknél vagy az előző évi előfordulására alapozva már a megjelenése előtt is.
Az öntözött intenzív ültetvények fenntartó és kiegészítő trágyázásában a tápoldatozás kínálkozik a legkézenfekvőbb megoldásnak. A fenntartó trágya nagyobb hányadának öntözővízzel történő kijuttatása májusban és júniusban aktuális. Néhány szempont ehhez a technológiához: - A törzsoldat tápelem összetétele minél inkább közelítse meg az ültetvény által igényelt összetételt. Az arányból hiányzó mennyiséget a következő öntözésnél egyedi mûtrágyával pótolják.
- Káliumkloridot ne használják tápoldatozáshoz. - Foszfátot legjobb csak a csepegtető rendszerben is alkalmazható formában használni. - A talajra jutó tápoldat töménysége kötött talajon sem haladja meg literenként az 1 grammot. - A gyakori öntözési módoknál (mikroszórófejes, csepegtető) jobb a minél hígabb tápoldat (50-250 g/l). A hígabb oldatból a gyökerek fel is veszik a benne lévő anyagokat mielőtt az a beázás mélységének határán felhalmozódna. - A tápoldat (és az öntözővíz önmagában is) a gyökérzetet minél szélesebb kiterjedésben érintse.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht.
1223 Budapest, Park u 2.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Talaj-Vetés

Talaj-Vetés

A klímaváltozás, fenntartható fejlődés, környezetvédelem stb., annyi ilyen szlogent hallunk, hogy lassan el sem hisszük azt sem, ami történik.

KONFERENCIA
2026. szeptember 8.
Sustainable World 2026
2026. június 9.
Debrecen Economic Forum 2026
2026. június 2.
Portfolio X-Cycling Day
EZT OLVASTAD MÁR?