Az alapárakról a tájékoztatást a FVM Agrárrendtartási Hivatala hasított súlyra vonatkoztatva országos heti piaci átlagárat tesz közzé, melyet a VHT bocsát az ARH rendelkezésére. Az átlagárat minden héten, a tárgyhetet követő szerdán a Magyar Mezőgazdaságban teszik közzé. Az intervenciós támogatás visszaigénylése a helyi adóhivatal meghatározott bankszámlaszámáról történik.
A vágósertés intervenciós áron alapuló minőségi termelési támogatása 2002. január 1.-től változott a 112/2001. XII.27. FVM rendelet alapján. A rendelet meghatározza, hogy az S, E, U minőségi kategóriában minősült félsertések után, milyen intervenciós támogatás igényelhető. A VHT tagság alapfeltétele az intervenciós támogatás igénybevételének akár termelő, feldolgozó, vagy kereskedő a visszaigénylő.
Alapanyag-termelő által igényelhető támogatás.
A feldolgozó által igényelhető támogatás
Az élősúlyra vonatkozó sertésárból úgy tudjunk hasított súlyárat képezni, hogy az élősertés árat felszorozzuk 1.213-al.
Míg a korábbi támogatási rendszernél a maximális visszaigényelhető támogatás 36 forint volt, a jelenlegi rendszerben ez mindössze 20 Ft/kg-ra csökkent. Így előreláthatólag az idei termelési évben nehezebb lesz jó gazdasági eredményeket elérni.
A MINŐSÍTÉS ALAPEGYSÉGEI:
Főfelügyelet: A minősítő szervezetek felügyeleti szerve a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Hús és Tejellenőrzési Főfelügyelete. Az előírt jogszabályoknak megfelelően ellenőrzi a minősítő szervezeteknél a minősítés módját, eszközrendszerét, menetét a minősítés személyi és tárgyi feltételeit.
Minősítő szervezet: A vágóhidakon tevékenykedő, a minősítés végrehajtásáért létrehozott önálló gazdálkodási egység (Kft, Bt, stb.). A szervezet keretén belül alkalmazottként dolgoznak a minősítők.
Minősítők: A minősítés manuális részét végzik. A termelő és feldolgozó üzemektől gazdaságilag független személyek.
Magyarországon 162 vágóhíd mûködik, amelyben sertésminősítést végeznek. A vágóhidakon, a vágóhídtól független sertésminősítő szervezetek végzik a vágóállatok minősítését. A minősítő szervezet tagjai a húsminősítők, szakképzett a tevékenység végzésére vonatkozó mûködési engedéllyel rendelkező, és a hatályos jogszabályokban előírt szervezeti keretek között mûködő természetes személyek. A hatályos rendeletekben szigorúan szabályozzák, hogy a minősítést végző szervezet valamint a minősítő és a vágóhíd, vagy a termelő között nem lehet semmiféle közös gazdasági érdekeltség. Ugyanis egy közepes méretû vágóhíd esetében is, ahol éves szinten 5-10 ezer darab sertést vágnak az éves intervenció akár tízmillió forint is, lehet. Így a főfelügyelet és a FVM komoly megszorításokat tesz a visszaélések elkerülésének érdekében.
A vágóhíd üzemeltetőjének kötelessége biztosítani a minősítéshez szükséges berendezéseket, mérlegeket, eszközöket. ( az adatrögzítő kivételével )
A minősítés költségeit a minősítő szervezettel szerződő felek viselik.
A sertéseket a vágási folyamat közben minősítik. A félbehasított sertéseken meghatározott pontokon méréseket végeznek.
Az 1. mérési pont a hasítás síkjától 8 cm-re a 3.-4. ágyékcsigolya között a szalonnavastagság első mérése.
A 2. mérési pont a hasítás síkjától 6 cm-re a 3.-4. borda között a 2. szalonnavastagság és az izomvastagság mérése (karajátmérő). A mérések elvégzésére többféle minősítő eszközt alkalmaznak jelenleg
. A kapott eredményeket egy regressziós egyenlet alkalmazásával a színhústartalom meghatározásához használja fel az alkalmazott minősítési rendszer. A számítógépes adatfeldolgozás során az adatok alapján a sertéseket kereskedelmi osztályokba sorolják. A kereskedelmi osztályba sorolás alapja a félsertések mérési adatai alapján kiszámolt színhústartalom. A színhústartalom hasított súlyra vonatkozik. A következő kereskedelmi osztályokat alkalmazzák a gyakorlatban:
50-120 kg tömegû meleg súlyú hasított sertés esetében:
120 kg tömegû meleg súlyt meghaladó hasított sertés esetében:
A MINŐSÍTŐ RENDSZEREK:
Napjainkban a leggyakrabban alkalmazott mérőmûszerek ultrahangot, vagy fényt bocsátanak ki. A kibocsátás és a visszaverődés között eltelt idő különbségéből a mûszerek meghatározzák a mérendő távolságot. A mért adatokat továbbítják számítógépbe, ahol az elfogadott regressziós egyenlet alapján kiszámítja a gép a hasított súlyra vonatkozó színhústartalmat. Az így kapott eredmény azonban becsült eredmény.
A jelenleg alkalmazott legmodernebb minősítő rendszer a dán SKF Technology által kifejlesztett AUTOFOM rendszer. A rendszer fő része, egy mérőívben elhelyezett 16 darab ultrahang fejet hordozó mûszer. Az ultrahang fejek a felettük elhaladó még egészben lévő sertés 1 m-es szakaszát mérik, azaz 5 mm-enként, összesen 3200 pontot. A rendszer ultrahanggal méri a sertéstestet a színhús és szalonnavastagságot. Az alkalmazott szoftverrendszer az egész testre és kiválasztott húsrészekre, elsősorban a négy fő testtájra – karaj, comb, lapocka, császár – becsüli meg a színhústartalmat, százalékban kifejezve. A hasított súly ismeretében pedig a nemes húsrészek színhústömegét számítja ki.
Az autofom rendszer jelenleg a legpontosabb sertésminősítő eszköz. Pápán és Kaposvárott már sikeres próbaméréseket végeztek az autofom rendszerrel.
Magyarországon jelenleg kizárólag egy cég foglalkozik minősítő rendszerek forgalmazásával, telepítésével, szervizelésével.
| db | % |
Felvásárolt sertések | 3.634.002 | 100,00 |
Vágás utáni min. sertések | 3.507.456 | 96,52 |
Nem minősített sertések | 126.546 | 3,48 |
Minőségi megoszlás | Minősített db | Színhús % | % |
S | 117.906 | 61.21 | 3.36 |
E | 1.119.950 | 56.83 | 34.21 |
U | 1.428.492 | 52.67 | 40.73 |
R | 537.249 | 47.88 | 15.32 |
O | 172.497 | 42.88 | 4.92 |
P | 51.326 | 37.78 | 1.46 |
Összesen: | 3.507.456 | 52.95 | 100 |
Gajdacsi Gábor



