Berla Attila • 2026. március 25. 06:02
Az agrárpiacok felől érkező hatások egyre közvetlenebbül és erőteljesebben alakítják az édességipar működését, különösen a kakaóbab világpiaci helyzetének alakulása révén. Az elmúlt években olyan mértékű áringadozás jelent meg a kakaóbab piacán, amely korábban nem volt jellemző, és amely alapjaiban írta felül a feldolgozóipar költség- és tervezési kereteit. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára szerint hosszú időn keresztül viszonylagos egyensúly jellemezte a piacot, hiszen a kakaóbab ára stabilan, mintegy 3000 dollár/tonna körüli szinten mozgott, amely kiszámítható működést tett lehetővé. A magyar gyártók ugyan nem közvetlenül a termelőktől szerzik be az alapanyagot, hanem jellemzően nyugat-európai kereskedőkön keresztül, így a szállítási költségek miatt a hazai árak valamivel magasabbak voltak, de még így is tervezhető környezetben dolgozhattak.
Intődy Gábor az Agrárszektornak elmondta, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor két évvel ezelőtt rendkívüli árrobbanás következett be a világpiacon, és a kakaó ára rövid idő alatt 12–14 ezer dollárig emelkedett. Ez a drasztikus növekedés azonnal megjelent a kakaótermékek és a csokoládé árában is, különösen az olyan termékeknél, ahol magasabb a kakaótartalom, így az étcsokoládé esetében volt a legerősebb a költségnyomás. A szakember hozzátette, hogy a termelő országokban egyre komolyabb problémát jelentenek a kártevők, valamint az éghajlati szélsőségek, amelyek már nem egyszeri jelenségek, hanem tartósan jelen vannak, és jelentősen befolyásolják a termésmennyiséget. Ezzel párhuzamosan a keresleti oldalon is jelentős változás történt, ugyanis Indiában és Kínában gyors ütemben nő a csokoládéfogyasztás, ami több tíz- vagy akár százmilliós új fogyasztói réteget jelent, és folyamatosan növeli a globális keresletet.
Óriási ingadozás a kakaóbab árában
Az elemzők ugyan már az árrobbanás idején is arra számítottak, hogy a piac egy idő után korrigál, és az árak visszatérnek egy alacsonyabb, de a korábbinál még mindig magasabb szintre, a valóság azonban ennél jóval hektikusabban alakult. A közelmúltban ismét jelentős áresés következett be, amely során az árak akár 2–3 ezer dollár körüli szintre is visszatértek, ami elsőre kedvező fejleménynek tűnhet, a gyártók számára azonban inkább újabb bizonytalansági tényezőt jelent.
Nehéz heyzetben vannak a cégek, hiszen nem tudják, hogy a 3000 dolláros kakaóárral, a 14 ezerrel vagy az 5000-rel kell-e számolni a közeljövőben
– érzékeltette a helyzetet a főtitkár.
A szakember arról is beszélt, hogy a kiszámíthatatlanságot tovább erősítik az árfolyammozgások és az egyéb költségtényezők. A forint árfolyama is ingadozik, a cégek jellemzően 400 forint körüli euróárfolyammal terveznek, függetlenül attól, hogy éppen erősebb vagy gyengébb a hazai fizetőeszköz. Emellett az olajár emelkedése is újabb költségnövelő tényező, amely előbb-utóbb megjelenik a szállítási díjakban, így a logisztika tervezése is egyre nehezebbé válik. A cégeknek egyszerre kell kezelniük az alapanyagárak, az árfolyamok és a szállítási költségek bizonytalanságát, ami jelentősen növeli a működési kockázatot. Ebben a környezetben a gyártók elsődleges célja az önvédelem, vagyis a kockázatok kivédése. Ez azt is jelenti, hogy még akkor sem csökkentik automatikusan az áraikat, amikor az alapanyagok olcsóbbá válnak, mivel fel kell készülniük az esetleges újabb áremelkedésekre.
Hiába ment le ennyire a kakaó ára, a cégeknek fedezniük kell magukat a nem várt ármozgásokkal szemben
– emelte ki Intődy Gábor.
A piaci alkalmazkodás egyik legfontosabb eszközévé az akciózás vált. A gyártók és kereskedők nem tartós árcsökkentéssel reagálnak, hanem időszakos kedvezményekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az aktuális helyzethez. Egy-egy akció során jelentősebb árengedmények is megjelenhetnek, de ezek jellemzően rövid ideig tartanak, és nem jelentenek tartós árszint-csökkenést. Ez különösen az ünnepi időszakokban, például húsvétkor válik hangsúlyossá, amikor a kereslet élénkül, de a fogyasztók árérzékenysége is erős.
A vásárlók nem engednek a csokoládé minőségéből
A keresleti oldalon eközben egyértelmű trend rajzolódik ki, hiszen az eladott mennyiségek csökkennek, miközben az árbevétel nagyjából stagnál, amit az emelkedő árak tartanak fenn. A visszaesés nem drasztikus, nem éri el a korábbi válságok idején tapasztalt mértéket, de folyamatos és jól érzékelhető. A mennyiségi csökkenés több termékkategóriában is megfigyelhető, bár a szezonalitás továbbra is erősen befolyásolja az egyes szegmenseket. Például a jégkrémek esetében egy melegebb nyár akár növekedést is hozhat, míg kedvezőtlen időjárás esetén visszaesés várható.
A fogyasztói magatartás ugyanakkor nem a minőség rovására változik. Bár az árérzékenység erősödik, a vásárlók nem fordulnak az alacsonyabb minőségű, helyettesítő termékek felé. Ezek a korábban jelen lévő, csokoládét helyettesítő megoldások például alacsonyabb kakaótartalmú vagy alternatív összetételű termékek fokozatosan eltűntek a piacról, és ez a folyamat várhatóan nem fordul vissza. A vásárlók inkább kisebb kiszerelést választanak, vagy kedvezőbb ár-érték arányú, például saját márkás termékek felé fordulnak, de a minőségi elvárásokból nem engednek.
Hozzátette, a gyártói oldalon a csomagolás szerepe is egyre hangsúlyosabbá válik. Egyrészt fontos eszköz a fogyasztók megszólításában, hiszen az erős versenyben a megjelenés is döntő lehet, másrészt egyre szigorúbb szabályozási környezetnek kell megfelelni. A csomagolóanyagok után fizetendő díjak, valamint a környezetvédelmi előírások betartása jelentős többletfeladatot és költséget jelent a vállalatok számára. Ugyanakkor ezen a területen is folyamatos az innováció, ugyanis új technológiák és megoldások jelennek meg, amelyek egyszerre szolgálják a marketingcélokat és a fenntarthatósági szempontokat.