A svéd Chalmers Műszaki Egyetem kutatói 179 ország 184 mezőgazdasági termékét vizsgálták a 2001 és 2022 közötti időszakban. A műholdas adatokat és agrárstatisztikákat ötvöző modelljüket a téma eddigi legátfogóbb globális felméréseként mutatták be. Az eredmények szerint a szarvasmarha-tenyésztés után a pálmaolaj a mezőgazdasági célú erdőirtások kilenc, a szója öt, a kukorica és a rizs négy-négy, a manióka három, a kakaó kettő, a kávé és a kaucsuk pedig egy-egy százalékáért tehető felelőssé - közölte a Reuters.

Országok szintjén Brazília felelt a globális erdőirtás harminckét százalékáért a vizsgált időszakban. A dél-amerikai állam egyben a világ legnagyobb marhahús- és szójaexportőre is. A rangsorban Indonézia kilenc, Kína és a Kongói Demokratikus Köztársaság hat-hat, az Egyesült Államok öt, Elefántcsontpart pedig három százalékkal követi.

Összesen 121 millió hektárnyi erdő tűnt el 2001 és 2022 között. Ez a pusztítás 41,2 gigatonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátással járt. A tanulmány ugyanakkor megjegyzi, hogy a mezőgazdasági célú erdőirtás a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának mindössze öt százalékát teszi ki.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az alapvető élelmiszerek - a kukorica, a rizs és a manióka - együttesen tizenegy százalékos arányt képviselnek az erdőirtásokban. Ez az érték meghaladja a tipikusan exportra termelt kakaó, kávé és kaucsuk együttes részarányát. Ezeknek az alapvető terményeknek a hatása ráadásul földrajzilag is szétszórt, és nem összpontosul egyetlen specifikus régióra sem. Martin Persson, a kutatócsoport egyik tagja hangsúlyozta, hogy a problémát nem lehet pusztán a nemzetközi kereskedelemre leszűkíteni. A termelő országok belföldi piaci igényei ugyancsak jelentős erdőveszteséget okoznak, ezért helyi szintű intézkedésekre is feltétlenül szükség van. A kutatók a következő fázisban a bányászati és az energetikai szektorra is ki kívánják terjeszteni a modelljüket.