A klímaváltozás, a városi környezet terhelése és az erdőlátogatás növekvő intenzitása új kihívások elé állítja a főváros erdeit. Ezek az erdők klímavédelmi pajzsként működnek, közösségi terek, lelki menedékek, és egyben élő laboratóriumai a jövő fenntartható erdőkezelésének. Ez a felismerés hívta életre a Városierdő-fejlesztési Mintaprogramot, amely válasz az urbanizáció és a klímaváltozás együttes nyomására - írja a Pilisi Parkerdő közleményében. A II. kerületi Nyék-oldal erdeje különösen fontos rekreációs terület: évente mintegy egymillió alkalommal keresik fel az erdőlátogatók. Azonban ezt az erdőt is - hasonlóan Normafa erdeihez - sújtja a kőrishajtás-pusztulás, melyek ilyen mértékű emberi jelenlét mellett balesetmegelőzési szempontból beavatkozást igényeltek.
Mégis mi történik a magyar erdőkben? Tényleg szükség van erre?
Az itt zajló kutatások szerint ennek az alig 185 hektáros erdőtömbnek minden egyes hektárjára 6200 látogató jut egy évben. Vagyis ezen a területen tízszer több látogató jelenik meg egy évben, mint ahány fa áll az erdőben. A városi erdők kezelése e tekintetben is túlmutat a hagyományos erdőgazdálkodás keretein, erdészeti léptékkel nézve szinte sebészeti pontosságot igényelnek. Fontos látnunk, hogy a városi erdő - eltérően a nagyobb, kifejezetten gazdasági célú erdőkhöz képest - önmagában nem tudja finanszírozni saját megújulását. Olyan partnerekre van tehát szükség, akik értik, hogy a jövő városi zöldfelületei már nem spontán alakulnak ki, hanem tudatos tervezés, szakmai tudás és közös felelősségvállalás eredményeként jönnek létre
- mondta Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója.
A látogatószám vizsgálatok és a jelenlegi beavatkozások az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésében futó Városierdő-fejlesztési Mintaprogram részeként valósultak meg. A kőrispusztulással sújtott területen Parkerdő szakemberei felmérték az utak mentén álló faállományt és a látogatók biztonsága érdekében eltávolították a már veszélyessé vált vagy rövid időn belül kidőlő fákat. Az városierdő-kezelés egyben lehetőséget teremtett az erdő természetes megújulására is: a kőrisek alatt már jelen lévő hárs- és juharfajok megerősödésével hosszú távon stabilabb, változatosabb erdőszerkezet alakulhat ki.
Veszélyes gombafaj terjed Magyarországon: szörnyű, mire képes
A munkálatok részeként felszámolták továbbá a lakosság által évek alatt az erdőben felhalmozott zöldhulladékot, mely idegenhonos dísznövények megjelenéséhez és inváziós fertőzési gócok kialakulásához vezetett és erdőtüzet is okozott. Ahhoz, hogy a terület a jövőben ellenállóbb legyen a klímaváltozás hatásaival szemben az erdészek mintegy 2500 darab őshonos facsemetét is elültetettek: a változatos fafajokból álló új generáció az erdő biodiverzitásának növelését szolgálja majd.
Ez a munka nem elszigetelt kezdeményezés, hanem egy országos program része. Az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében évek óta átfogó erdőfejlesztési program zajlik. Ennek fő fókusza az erdőterület klímavédelmi szolgáltatásainak megőrzése és fejlesztése. Öt év alatt több mint 11 millió facsemetét ültettünk, és több mint kétezer hektár új erdő jött létre. De klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak. A szemléletformálás sem maradt el: az Iskolában az Erdő program már több mint százezer iskolás gyermekhez vitte közelebb az erdők világát
- hívta fel a figyelmet Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.
A lakosság segítségét kérik - érdemes résen lenni a következő hetekben
Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára tájékoztatójában kiemelte:
A klímaváltozás elleni fellépés nem szavak kérdése, hanem a cselekvésé. Ezt látjuk itt helyben is. Magyarország az elmúlt években az üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentésében az európai élvonalba került. Az 1990-es szinthez képest közel 50%-os csökkentést értünk el. Ebben az erdők szerepe megkerülhetetlen: évente a hazai kibocsátások mintegy 7%-át kötik meg.
A kezdeményezés célja, hogy a városi és városközeli erdők a következő évtizedekben is stabilan szolgálják a települések környezeti és társadalmi igényeit. A program keretében több településen - Budapesten kívül Sárváron, Balatonfüreden, Tatán és Kecskeméten is megindultak a városi erdők jövőjét megalapozó fejlesztések.
