agrarszektor.hu • 2026. február 26. 15:29
Az ipari zöldségtermesztésben a kora tavaszi időszakban a termelők és a feldolgozóipar között viszonylag gyors és zökkenőmentes szerződéskötések valósultak meg itthon. Ennek hátterében egyrészt a gabonafélék és olajnövények jövedelmezőségével kapcsolatos bizonytalanság, másrészt a vetőmag-előállítás, különösen a vetőmagkukorica termeltetésének visszaesése állt, ami a termelőket nagyobb arányban terelte az ipari zöldségkultúrák irányába.
A zöldborsó esetében a szerződéses árak jellemzően 130-180 Ft/kg között alakultak, ami ugyan nem eredményezett kiemelkedő jövedelmezőséget, de stabil piaci feltételeket biztosított. A tavaszi időjárás kedvezően alakult, a fagyok nem okoztak jelentős károkat, így a termésátlagok 6-8 t/ha körül mozogtak. A jó eredményekhez az időjárási tényezők mellett hozzájárult a termelők technológiai fegyelme, különösen a növényvédelem, az öntözés és a talajművelés területén. A feldolgozóipar számára is kedvező volt a szezon lefutása, mivel a zöldborsó optimális, 45-50 napos érési idővel érkezett az üzemekbe - írja a FruitVeB.
A csemegekukorica ágazat vonatkozásában is a termesztési döntéseket hasonló gazdasági megfontolások vezérelték, mint a zöldborsó esetében. A szerződéses ár megközelítőleg 70 Ft/kg volt a 2025. évben. A hőösszeg-alapú szakaszos vetések ütemezését ugyanakkor nehezítette a szokatlanul hűvös május és az extrém időjárású június. A betakarítás „normális mederben zajlott, jellemzően 17-20 t/ha hozamokkal. A feldolgozóipari piacot továbbra is jelentős mértékben befolyásolja a távol-keleti eredetű, alacsony árú import kukorica, amelynek hatását a védővámok bevezetése előtt felhalmozott készletek erősítik. A védőintézkedések érdemi piaci hatása várhatóan csak 2027-től lesz érzékelhető.
Az ipari paradicsom esetében a szerződéses alapár mintegy 44 Ft/kg volt, amelyhez minőségi és egyéb kompenzációs felárak társultak. A betakarítás kezdetét követően megállapítható volt, hogy a termelők jogosultak lesznek ezekre a felárakra, mivel az átlagos refraktométeres érték elérte az 5,5%-ot, ami kifejezetten kedvezőnek számít. Mindez 80 t/ha feletti termésátlag mellett valósult meg. Mivel az időjárási feltételek kifejezetten kedvezően alakultak (a csapadékhiányt pedig öntözéssel lehetett pótolni), a 2025. év az ipari paradicsom termesztésében kifejezetten jó évjáratnak volt tekinthető, a minőségi kompenzáció mértéke akár az alapár 15%-át is meghaladta.
A szabadföldi paprikafélék - így a kápia, pritamin és jalapeño - termesztése a kiültetést követően a hűvös időjárás miatt kezdeti nehézségekkel indult. Ezt követően azonban a meleg június, valamint az éjszakai és hajnali lehűlések kedvezően hatottak a vegetatív fejlődésre, a virágzásra és a terméskötődésre. A termésátlagok típustól függően 50-80 t/ha között alakultak. A frisspiaci értékesítésben eddig kedvező árak voltak jellemzők, miközben a feldolgozóipar is jó áron vásárolt, részben az elmúlt évek készlethiányainak pótlása érdekében. A fűszerpaprika esetében a felkészült termelőknél, az időjárás kedvező alakulásának köszönhetően, 20 t/ha körüli termés jelentkezett, ami szintén fontos a feldolgozóipar számára a korábbi kiesések pótlásában.
Ezzel szemben a frisspiaci zöldségágazat 2025-ben súlyos piaci nehézségekkel küzdött, nyomott árak jellemezték az évet. A 2016-2022 közötti kedvező árakat és dinamikus növekedést követően a 2022-2024-es időszak stagnálása után jelenleg markáns visszaesés tapasztalható. A problémák döntően a kiskereskedelmi láncok üzletpolitikájára vezethetők vissza, illetve összefüggésben vannak piaci árakat romboló, olcsó import termékek egyre bővülő arányával is.
A gyökérzöldségek piacán a sárgarépa szezonja különösen kedvezőtlenül alakult. A termelők az előző évhez képest akár 50-80%-os visszaesést is elszenvedtek értékesítésben, ami egyes gazdaságokban 1500-4000 tonna eladatlan készletet jelentett. Ennek egyik fő oka az olasz import sárgarépa jelenléte volt július közepéig, mintegy 0,25 euró/kg (kb. 95 Ft/kg) áron, amely tartós árnyomást gyakorolt a piacra. A csomagolt termékek kiskereskedelmi beszállítási ára 120-230 Ft/kg között alakult, majd az őszi időszakra részleges piaci kiegyenlítődés volt megfigyelhető. A korai sárgarépa szezon gyakorlatilag megszűnt, hasonlóan az újburgonyához, a korábbi rövid, magas árú értékesítési időszak elmaradt, annak ellenére, hogy a hazai termék jó minőségben és hozammal áll rendelkezésre.
A gyökérpetrezselyem és a cékla esetében a termés minősége és mennyisége megfelelő volt, azonban a fogyasztás alacsony szinten maradt, és jelentős mennyiségek még jelenleg is a területeken kint vannak. A gumós zeller termesztésének szintén kedveztek az időjárási viszonyok, leszámítva a meleg júniust, ugyanakkor ezen kultúrák esetében a nyári időszak nem számít fő értékesítési periódusnak.
A vöröshagyma piacán az áttelelő hagyma augusztus elejére eltűnt, és kezdetben keresleti piac jellemezte, azonban július közepétől a főként Szlovákiából érkező import zavarokat okozott az értékesítésben és az árak alakulásában. Európa-szerte, így Magyarországon is, szórt minőség volt jellemző az áttelelő hagymára, amely részben a korai, japán szelekciójú fajták időjárás-érzékenységével magyarázható.
A tavaszi vöröshagyma betakarítása jó minőség és megfelelő mennyiség mellett zajlott, 60-80 t/ha közötti hozam mellett, amelyben jelentős szerepe van a csepegtető és mikroöntözési technológiák terjedésének. A termelői árak Európa-szerte mintegy 15 eurocent/kg körül alakulnak, ami még elfogadhatónak tekinthető, ugyanakkor a holland hagymapiac alakulása jelentős kockázati tényezőt jelent.
A dinnyefélék esetében a kora tavaszi fagyok mintegy kéthetes csúszást okoztak az ültetésekben, ami miatt a különböző termesztéstechnológiák esetén időben összecsúsztak a vetési/ültetési és ennek hatására a betakarítási és érési idők is. Júliusban emiatt a piac gyakorlatilag összeomlott, a termelői árak 50-60 Ft/kg szintre estek vissza, ami rendkívül szélsőséges piaci helyzetet eredményezett. A káposztafélék termesztése továbbra is szakaszos ültetésre épül, a megszokott klimatikus és piaci ingadozásokkal, ugyanakkor a termelők egyre inkább zárt piaci közösségekben próbálják stabilizálni értékesítésüket.
Összességében megállapítható, hogy a 2025-ös évben a hazai szabadföldi zöldségtermesztés termesztéstechnológiai és klimatikus szempontból kifejezetten kedvező évjáratot mondhatott magáénak. A tavaszi fagyok nem okoztak jelentős gazdasági károkat, a nyári időszakban pedig a szokásosnál kevesebb hőségnap (10-12 nap) fordult elő, ami nem gátolta a növények fejlődését.
Az éjszakai lehűlések elősegítették a kiegyensúlyozott vegetációt, különösen az ipari paradicsom esetében, ahol a termék minősége kiemelkedő volt. Mindezek ellenére a piaci környezet, különösen a frisspiacon és a kiskereskedelmi láncok oldalán, súlyos zavarokat mutatott, így a kedvező termesztési feltételek nem tudtak teljes mértékben megfelelő jövedelmezőségben realizálódni.