A válasz sok esetben nem a kijuttatott műtrágya mennyiségében, hanem a talaj állapotában keresendő. A talajvizsgálat fontos kiindulópont, de valójában csak egy már kialakult állapot „pillanatképe” - írja a NAK. Ha valódi változást szeretnénk elérni, először a talaj szerkezetét kell rendbe tennünk és ehhez elengedhetetlen a(z):
- megfelelő szervesanyag-szint,
- aktív mikrobiológiai élet,
- kiegyensúlyozott kémhatás,
- tömörödött rétegek megszüntetése.
Amikor ezek együtt működnek, a talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása fokozatosan helyreáll. A morzsás szerkezetű talaj képes „szivacsként” megtartani a vizet és a kijuttatott tápanyagokat, így azok nem mosódnak ki, hanem valóban a talajba kerülnek és a növények rendelkezésére állnak. Fontos azonban látni: egy leromlott talaj regenerálása nem egy-két év kérdése. Ez következetes, több éves munka eredménye. Ezért az eredményért azonban megéri tenni, ugyanis nem csak „zöldebbek” és fenntarthatóbbak leszünk, hiszen a talajt érő stresszhatások, közvetve a pénztárcánkat is terhelik.
Az élő gyökér szerepe
A talajélet motorja az élő gyökér. A folyamatos növényi jelenlét nem csak táplálja a mikroorganizmusokat, hanem:
- természetes módon lazítja a talajt,
- csökkenti a gyomosodást,
- stabilizálja a szerkezetet,
- javítja a vízbefogadó képességet.
A takarónövények ebben kulcsszerepet játszanak. Az aratás után visszahagyott szármaradványokkal együtt olyan védőréteget képeznek, amely óvja a talajt az eróziótól, túlzott kiszáradástól és az újbóli tömörödéstől. Ha szükséges a lazítás, érdemes azt közvetlenül betakarítás után elvégezni, majd minél hamarabb növényi borítással lezárni a felszínt. Enélkül a fellazított talaj gyorsan visszatömörödhet, különösen intenzív csapadék esetén. A télen fennhagyott takarónövény-állomány - megfelelő biomassza esetén - tavaszig képes gyommentesen tartani a területet, miközben megőrzi a nedvességet és tovább építi a talajszerkezetet.
Kevesebb input - stabilabb rendszer
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a takarónövényekkel kombinált csökkentett talajművelés. Mindez nemcsak a növényállomány egészségében, hanem a gazdaság jövedelmezőségében is megmutatkozik:
- aktívabb talajéletet eredményez,
- javítja a tápanyag-hasznosulást,
- mérsékli a vízigényt,
- hosszú távon csökkenti a műtrágya-szükségletet.
