Drámai előrejelzést ismertetett Dezsényi Péter, a BKM Főkert divízió-főigazgatója a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének egri konferenciáján. A Főkert 15-20 évre visszanyúló, Magyarországon egyedülálló adatbázisa alapján a következő tíz évben az idős fák 35 százalékát elveszíthetjük. A Főkert gondozásában jelenleg 110 ezer sorfa és parkfa áll, amelyek 25,8 millió köbméter lombtérfogatot képviselnek. Hivatalos faértékszámítással ezek értéke megközelítőleg 100 milliárd forint. Az amerikai módszerrel számított éves ökoszisztéma-szolgáltatásuk (hőmérséklet-csökkentés, párologtatás, levegőtisztítás) értéke 7,5 milliárd forint. A főigazgató által bemutatott adatok szerint a faállomány korösszetétele egyáltalán nem kiegyensúlyozott. Az 50-60 éves korosztályból mindössze tízezer, a 60-70 éves korosztályból pedig csak ötezer példány található - tudósított a Telex.

Kiegyensúlyozott faállomány-gazdálkodásnál az életkoreloszlásnak körülbelül egyenletesnek kellene lennie, ehelyett évtizedek óta csökken a faállomány átlagéletkora, nagyobb részt a klímaváltozás, kisebb részt a beépítettség drasztikus növekedése miatt

- magyarázta Dezsényi.

A Főkert fanyilvántartási rendszerében minden fa egészségi állapotáról részletes adatlap található. Ezek alapján a faállomány átlagéletkora jelenleg mindössze 25 év, miközben a fák 30-40 éves korukra érik el teljes fejlettségüket és ekkor nyújtják a maximális ökoszisztéma-szolgáltatást.

Ehhez képest ez a 25 éves kor nagyon alacsony, és az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. A 2022-es aszály után pedig bedurvult a klímaváltozás, és sokkal rosszabb lett a helyzet

- mondta Dezsényi Péter.

A faállomány egészségi állapota is aggasztó tendenciát mutat. Az ötfokozatú skálán (ahol 1 az azonnal lecserélendő, 5 a teljesen egészséges fa) a mutató 2022-ben még 3-as értéken állt, de az azóta eltelt két évben további 0,5 pontot romlott, jelenleg 2,5-ön áll. Ez alapján a következő 10 évben a Főkert fáinak akár 35 százalékát, vagyis 38,5 ezer, többségében idős fát valószínűleg le kell cserélni. A probléma nem korlátozódik a Főkert által kezelt területekre. Budapesten összesen egymillió közterületi fa található, többségük önkormányzati fenntartásban. A főigazgató példaként említette a kőbányai Óhegy parkot, ahol a következő öt évben minden negyedik fát ki kell vágni betegségek, sérülések és kiszáradás miatt.

Valószínűleg többé-kevésbé ez a helyzet a többi kerületnél is, ahogy az egész országban ez a trend vár ránk valamennyi közterületen a következő egy évtizedben. Sőt délen, például Szegeden, még ennél is rosszabb lehet a helyzet.

Az egészségromlás nemcsak az idősebb fákat érinti, hanem a fiatal, 5-15 éves fák 5-7 százalékát is. Ha valóban cserélni kell a Főkert fáinak harmadát 2035-ig, az jelentős hatással lesz a városra: egy időre eltűnhet a kiemelt fasorok és parkok lombkoronatömegének akár 35-40 százaléka, és ennyivel csökkenhet a fák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatás is. A helyzeten rövid távon az sem segít, hogy egyre több fiatal fát ültetnek el a fővárosban. Jelenleg a 25 évesnél idősebb és fiatalabb fák darabszáma közel azonos, azonban a lombkoronatömeg 97 százalékát, és így az ökoszisztéma-szolgáltatás szinte egészét az idős fák biztosítják. A Főkert ezért új faültetési protokollt hirdetett meg, amelynek lényege, hogy már idén tavasztól, ahol lehetséges, lényegesen nagyobb ültetőgödrökben, vízmegtartó közegben (szerkezeti talajban), kisebb fákat ültetnek, amelyeknek nagyobb esélyük van az adaptálódásra és megeredésre.

Ez egy korszakváltás, amikor a klímaváltozás miatt minden folyamatot meg kell vizsgálnunk és át kell alakítanunk

- hangsúlyozta a főigazgató.

A Főkert célja, hogy 2028-ig teljesen megújítsa a zöldfelület-fenntartási technológiát, és erről új kézikönyvet adjon ki. A faállomány teljes újjáépítése azonban ennél is hosszabb folyamat lesz, és csak 18-20 év múlva hoz majd látványos eredményt.