Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2026.02.12.) napon.
2026.02.12. csütörtök: Nyugat felől nagy területen csökken a felhőzet, kisüt a nap, de északkeleten tartósan borult marad az ég. Délután ismét mindenhol erősen megnövekszik a felhőzet, legkésőbb a Tiszántúlon. Kora délelőtt az Észak-Alföldön is megszűnik a csapadék, majd átmeneti szünet után délután a Dunántúlon és a középső tájakon ismét többfelé elered az eső, legkevésbé délkeleten és a Tiszántúlon eshet. A délies szél napközben olykor megélénkül, főként az Észak-Dunántúlon erős széllökésekre is számítani lehet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 10 és 16 fok között alakul, de az Északi-középhegység tágabb térségében ennél pár fokkal hűvösebb is lehet. Késő este 3, 10 fok valószínű.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Meleg jellegű fronthatásra számíthatunk, emiatt az érzékenyeknél előfordulhat fejfájás, koncentrálási nehézség, lassabb lehet a reakcióidő.
A következő napon várható időjárás
2026.02.13 péntek: Felhőátvonulásokra számíthatunk általában többórás napsütéssel, délelőtt lehet a keleti megyékben nagy területen erősen felhős idő. Az eső délelőtt a keleti, délkeleti országrészen is megszűnik, és ezt követően legfeljebb egy-egy zápor alakulhat ki. Az északnyugati szél élénk, helyenként erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8, 15 fok valószínű.
Friss híreink:
Megmozdult a vetőgéppiac: a 2026-os év fordulópont lehet a gépeknél?
A magyar vetőgéppiac az elmúlt időszakban látványosan lelassult, a gazdák beruházási kedvét fékezi az alacsony terményárakból fakadó pénzügyi bizonytalanság, az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás és az a tény, hogy sokan az elmúlt évek pályázatai révén már jelentős gépfejlesztéseket hajtottak végre. Bár a teljes piacra továbbra is a kivárás jellemző, a háttérben már körvonalazódnak azok a technológiai és gazdálkodási irányok, amelyek meghatározhatják a következő évek vetéstechnikai döntéseit. Az ágazat Agrárszektor által megkérdezett szereplői óvatos optimizmussal beszéltek az idei évről, bízva abban, hogy minimális fellendülés lesz érzékelhető majd a piacon.
Brutálisan drágul a dió Magyarországon: már ennyibe kerül egy kiló
Drágul a dió, miközben a hazai termelők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A gyenge termés, az időjárási szélsőségek és az olcsóbb import egyszerre szorítják a magyar dióágazatot, amely bár minőségben továbbra is erős, versenyképességben egyre inkább lemarad. Kocsis Márton, a FruitVeB gazdasági elemzője az Agrárszektornak kifejtette, hogy rövid távon megmaradnak a piacaink, de romlani fog a jövedelmezőség, így a dióágazat zsugorodása várható a termőterület tekintetében. A piaci igény a dióra jelentős és növekvő tendenciát mutat, így az a kérdés, hogy fel tudjuk-e venni az árversenyt.
Színt vallottak a magyar borászok: lerántották a leplet a hazai szőlőről
Nehéz éve volt a magyar szőlő- és borágazatnak, hiszen hazánkban is egyre érezhetőbbek a klímaváltozás fokozódó hatásai, elég csak az év első felét meghatározó, nyárra pedig kritikussá váló aszályos időszakra gondolni. Emellett a borászoknak a hazai, európai és világszinten is csökkenő fogyasztási trendek mellett az amerikai szőlőkabócával, és az általa terjesztett veszedelmes betegséggel, a szőlő aranyszínű sárgaságával szemben is helyt kellett állniuk. De hogyan is értékelik a borászatok a tavalyi évet? És milyennek látják az elkövetkező időszakot? Az Agrárszektor ennek járt utána.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Meglepő, ami kiderült az április 12-i választásokról: csak saját magát hibáztathatja rengeteg magyar, hogy ez így alakult?
Kereken két hónap múlva rendeznek országgyűlési választásokat Magyarországon, eközben a digitalizáció egyre fontosabb szerepet játszik abban, hogy az általános állampolgári ügyintézés hatékony, biztonságos és átlátható legyen. De vajon rendezhetnének Magyarországon parlamenti voksolást az online térben? A szakértők szerint, bár az üzleti szektorban számos folyamat már átkerült a digitális térbe, az állampolgári bizalom komoly akadályt jelenthet a teljes körű digitális átállás előtt. A tavalyi digitális újítások, mint az Ügyfélkapu reformja és a Digitális Állampolgárság Program bevezetése, ugyan komoly előrelépést hoztak, de egyértelművé vált, hogy a technológia önmagában nem elegendő: a digitális kompetenciák fejlesztése és a bizalom megszerzése elengedhetetlen. Mostani interjúnkban Kmetty Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológia Tanszékének habilitált egyetemi docense világítja meg a digitális átállás lehetőségeit, kihívásait és a jövőbeli kísérleti lépések esélyeit.
