A gyümölcskosáron belül továbbra is a banán a legkeresettebb termék, amelyet az alma követ. Az almafogyasztás 2024-ben átlagosan 6,67 kilogramm volt fejenként, ami enyhe csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A Jonagold továbbra is meghatározó fajta, 40%-os piaci részesedéssel. A körte esetében jóval erőteljesebb visszaesés tapasztalható: a vásárlási volumen 2024-ben 11%-kal csökkent. Ugyanakkor a Conference fajta dominanciája tovább erősödik, és már a teljes forgalom mintegy 80%-át adja - írja a FruitVeB.
Brutális vihar tarolta le ezt a térséget: hatalmasak a károk
A visszaeső összesített fogyasztás mellett van azonban néhány olyan termékkör is, amely növekedést mutat. A szamóca 2024-ben 1%-kal bővült, a bogyós gyümölcsök pedig évek óta egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartási fogyasztásban. A 2016 óta vizsgált időszakban a legdinamikusabb bővülést az áfonya érte el, de jelentősen nőtt az avokádó (+85%), a görögdinnye (+53%), a szeder (+48%), a málna (+42%) és a mangó (+36%) iránti kereslet is. Ezek a termékek jól illeszkednek az új étkezési alkalmakhoz, valamint a változatosságot és kényelmet előtérbe helyező fogyasztói igényekhez.
A gyümölcsfogyasztás a nap folyamán egyenletesen oszlik meg, bár a délutáni időszak továbbra is a legfontosabb. 2024-ben a belgák 60%-a fogyasztott gyümölcsöt egy átlagos napon. Flandriában és Brüsszelben magasabb a fogyasztási arány, mint Vallóniában, és az idősebb, illetve magasabb iskolai végzettségű lakosság körében is gyakoribb a gyümölcsfogyasztás. Európai összevetésben Belgium továbbra is a középmezőnyben helyezkedik el. A Freshfel 2025-ös adatai szerint a kontinensen az alma, a banán, a narancs, a szőlő és az őszibarack voltak a leggyakrabban fogyasztott gyümölcsök, miközben az áfonya európai szinten is a legdinamikusabban növekvő termékkör.
Új kapuk nyílhatnak a magyar élelmiszerek előtt: itt az ingyenes lehetőség
A friss gyümölcsöt elsősorban a nagy élelmiszerláncokban vásárolják: a Delhaize és a Colruyt együtt 52%-os piaci részesedéssel bír. A diszkont szegmens - élén az Aldival és a Lidllel - folyamatosan erősödik, és már eléri a 25%-ot. A lakosság 9%-a a kisebb, lakóhely közeli üzletekben, 4%-a a piacokon, 1,4%-a pedig közvetlenül a termelőktől vagy termelői piacokon szerzi be a gyümölcsöt. Az online értékesítés továbbra is marginális, a forgalom mindössze 2%-át teszi ki. A gyümölcs pozitív megítélése továbbra is erős: a fogyasztók egészséges, könnyen fogyasztható, bármely napszakban alkalmas élelmiszerként tekintenek rá, amely széles választékával és folyamatos elérhetőségével jól illeszkedik a modern, rohanó életmódhoz.
A vásárlási döntésekben a megjelenés a legfontosabb szempont, amely 8,6-os értékelést kapott a tízes skálán, ezt követi az ár (8,4). A szezonalitás szintén jelentős tényező (7,9), mivel a szezonális gyümölcsöt frissebbnek, ízletesebbnek és fenntarthatóbbnak tartják. A származási ország szerepe egyre hangsúlyosabb (5,9), és a fogyasztók egyértelműen előnyben részesítik a helyben termelt árut. Emellett a környezeti hatások - termesztési mód, csomagolás, szállítás - is befolyásolják a döntést (5,4). A flamand vásárlók 30%-ánál az ökológiai termesztés már meghatározó szempont.
Mi az igazság? Tényleg mérgező lehet az alma?
A belga gyümölcságazat számára továbbra is fonotsak az európai exportpiacok: 2024-ben Belgium mintegy 100 ezer tonna almát exportált, elsősorban a szomszédos országokba, ugyanakkor az alma kivitele öt év alatt 30%-kal visszaesett. A körte exportja ezzel szemben folyamatosan bővül, és 2024-ben már elérte a 330 ezer tonnát. A fő felvevőpiacok továbbra is a közeli országok, Németország és Olaszország pedig különösen fontos célponttá vált, részben az olasz termelés visszaesése miatt.
