A fejlesztések részeként egy új, alternatív, 300 ezer tojóhellyel rendelkező telep épül, valamint egy új tojásfeldolgozó üzem létesül, amely műszakonként egymillió tojás csomagolására és további egymillió tojás törésére lesz alkalmas. A versenyképesség megőrzése érdekében a vállalat a vertikális integrációra épít: a szántóföldi növénytermesztéstől a takarmánygyártáson és tojástermelésen át egészen a tésztagyártásig zárt, költséghatékony rendszert működtet. Ennek része az energiafelhasználás csökkentése is: napelemes kiserőművek és energiatárolók telepítésével 2026-ra a vállalatcsoport villamosenergia-igényének 18 százalékát saját megújuló forrásból fedezik.
Rengeteg az külföldről érkező tojás Magyarországon
Ifj. Tóth Béla kiemelte, a magyar tojáspiac ma már nem önellátó, az import aránya megközelíti a 20 százalékot. Az ismétlődő madárinfluenza-kitörések és a korábbi kapacitásleépülések miatt a hazai termelés nem tudja teljes mértékben lefedni a keresletet, így az import szerepe tartósan megkerülhetetlenné vált. A tojás iránti kereslet ugyanakkor stabil, ami hosszabb távon a belföldi termelés fejlesztését indokolja. A Gyermelyi számára a tésztaüzletág továbbra is stratégiai pillér. A hazai száraztészta-piac stabil, az egy főre jutó éves fogyasztás 6,5 kilogramm, miközben az exportértékesítés aránya már eléri a 45 százalékot. A termékek 20 országba jutnak el, elsősorban az Európai Unión belül.
Következetes, több évtizedes munka eredményeként sikerült elnyernünk a fogyasztók bizalmát, és azon dolgozunk, hogy a jövőben is méltók legyünk erre
- hangsúlyozta Ifjabb Tóth Béla.
