Teljesen elárasztotta az import burgonya a magyar boltokat, hiába van ugyanis tele több nagy termelő raktára is a hazai áruval, a csomagolók és beszállítók a legolcsóbbat akarják bevinni az üzletláncokba itthon, ez pedig nem feltétlenül jelent jó minőséget is - közölte az Agrárszektorral Szabó Kristóf. Hozzátette, a magyar termelőknek nagyok a költségeik, nincsenek termeltetési szerződéseik, illetve biztos értékesítési csatornájuk, ezért inkább kivárnak, hátha megéri nekik a legjobb minőségű krumplijukat piacra dobni. Ugyanakkor jelenleg nagyon olcsón lehet (főleg sárga, feldolgozóipari) burgonyát kapni nyugaton, amit sok esetben étkezési burgonyaként adnak el itthon.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság lapunknak elárulta, az utóbbi évek a magyarországi burgonyatermesztés volumene az elmúlt évtizedekben csökkent, ezért a hazai piacon a magyar burgonya mellett francia, holland, lengyel, valamint esetenként szlovák vagy német eredetű import burgonya érhető el. Növényegészségügyi kockázatok miatt harmadik országból származó burgonya az Európai Unió területére főszabályként nem hozható be, kizárólag jogszabályban meghatározott, szűk körű kivételek alkalmazásával.

Miért van most ennyi krumpli?

Ahogy azt Szabó Kristóf elmondta, az időjárásnak köszönhetően nagyon bőséges volt most a burgonyatermés egész Európában: nem volt tartósan nagy forróság és a csapadék is a krumpli fejlődésének megfelelően esett.

Sokan kicsit nagyobb területen ültettek itthon, ráadásul a korai hidegek miatt összecsúszott a szabadföldi és a legkorábbi termés, így sokkal nagyobb termésátlagok keletkeztek. Így a sok korai burgonya bent ragadt és várja a sorát fokozatos minőségromlás mellett. Tehát ha tovább várunk, akkor komoly gondok lesznek a hazai áruval. Ráadásul sokaknak a tárolás sem megoldott, van aki a földben tartja a krumplit, mert nincs tárolója, mások szalmabálákkal rakják körbe a halmot, hogy megvédjék. Itthon nincs feldolgozóipar, ahová le lehetne vezetni a felesleget, vagy akár a gyengébb minőséget

- közölte a szakember.

Mi a helyzet a jelöléssel?

A Nébih tájékoztatása szerint a 34/2016. (V. 4.) FM rendelet alapján mind a lédig, mind pedig az előre csomagolt burgonyák esetében is kötelező feltüntetni mind a fajtát, mind pedig a főzési típust. A csomagolt vagy kiszerelt burgonyák esetében a címkézést a beszállító végzi megrendelésre, a lédig burgonyák esetében pedig az eladótérben kell információt adni a fajtákról és a főzési típusokról.

Szabó Kristóf szerint azonban nem minden ennyire fekete és fehér. Ahogy azt lapunknak elárulta, az üzletláncok nagy része nem különbözteti meg termék szinten az egyes burgonyafajtákat, a hivatalos vélemény mindig az, hogy képtelenség ennyi fajtát listán tartani. Ugyanakkor több beszállító nem is a valódi fajta nevét írja rá a csomagolásra, így a boltokban a jelölés is nehézkessé válik. 

Problémát jelent az is, hogy a termelő gyakran maga sem tudja, hogy mit termel, mert pult alól vásárolt "rakó krumplit" ültet, aminek még az se tudja a fajtáját, akitől veszi. Rengeteg tehát az ellenőrizetlen fajta és az ellenőrizetlen minőség, amik mind drágábbá teszik a magyar gazda termelési költségeit.

Ki ellenőrzi a boltokba kerülő burgonyát?

A kereskedelemben forgalmazott burgonya minőségét a vármegyei kormányhivatalok zöldség-gyümölcs ellenőrei, valamint az NKFH élelmiszerbiztonsági felügyelői ellenőrzik - tudtuk meg a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságtól. Ők nézik meg a tárolásra, jelölésre, nyomonkövetésre vonatkozó dokumentumokat. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a vizsgált tétel nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a hatóság a termék forgalmazását megtilthatja, és a forgalmazóval szemben jogkövetkezményeket, így bírságot alkalmazhat.

De miért zöld színű sokszor a bolti krumpli?

A burgonya zöld színe a klorofill képződésétől származik, amely fényhatás következtében alakul ki. A zöldülést elsősorban a helytelen tárolás okozza, kialakulásának gyorsasága pedig fajta- és érettségfüggő - közölte lapunkkal a Nébih. Ugyanakkor, és ezt már a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságtól tudtuk meg, a zöld színnel elszíneződött burgonya fogyasztása élelmiszer-biztonsági kockázatot jelenthet, mivel a zöldüléssel egyidejűleg szolanin képződhet, amely természetes eredetű toxikus anyag és nagyobb mennyiségben fogyasztva egészségkárosító, akár mérgező hatású is lehet. Különösen kisgyermekek esetében jelenthet kockázatot, mivel a testtömeghez viszonyított szolaninbevitel súlyos hányást, és ennek következtében kiszáradást idézhet elő.

Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagokra és természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékeket a 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet határozza meg, amely nyers, hámozatlan burgonya esetében 100 mg/kg maximális szolanintartalmat állapít meg. A 34/2016. (V. 4.) FM rendeletben leírtak szerint, zöldülés tekintetében az előírás az, hogy az étkezési burgonyának mentesnek kell lennie a zöld elszíneződéstől, kivéve a hámozással eltávolítható, a gumó felületének legfeljebb egy nyolcadát érintő, halványzöld elszíneződést. Ennek megfelelően az ennél nagyobb mértékű, illetve hámozással nem eltávolítható zöld elszíneződést mutató burgonya nem hozható forgalomba.

A zöldülés jelensége a boltokban jellemző, mivel az árutérben a burgonya gyakran tartós fénynek van kitéve, míg a kiszerelőknél a burgonyát jellemzően sötétben tárolják. A sárga héjú burgonyák esetében a nem megfelelő világítása vagy a hosszabb ideig tartó pulton tárolás is zöldülést okozhat. A rózsahéjú burgonyáknál szintén megfigyelhető a jelenség, azonban a héj színe miatt később válik láthatóvá - tájékoztatott a Nébih.