2016 és 2023 között megduplázódott a világban a fegyverek konfliktusokhoz és a természeti katasztrófákhoz, aszályokhoz, áradásokhoz kapcsolódó krízishelyzetek száma, ahol minden korábbinál nagyobb humanitárius segítségre lenne szükség. Az ENSZ szakmai és segélyezési szervezetei ugyanakkor a korábbinál jelentősen szűkösebb forrásokból kénytelenek ellátni feladataikat, Donald Trump döntése alapján ugyanis az Amerikai Egyesült Államok befagyasztotta a működésükre szánt forrásokat, más országok kormányai pedig egyre több pénzt csoportosítanak át a nemzetközi segélyezésből a hadipari kapacitások növelésére vagy a nemzetgazdasági problémák kezelésére.
Tehát miközben kétszer akkora pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy az embereket támogatni tudják ezekben a legkiszolgáltatottabb térségekben, a finanszírozás tűnik el. Mindez pedig nyilvánvalóan lehetetlen és fájdalmas döntések elé állítja ezeket a szervezeteket – hangzott el az Alapvetés podcast eheti epizódjában.
2025-ben például 72 százalékos finanszírozási hiány volt az UNICEF élelmezési programjaiban ennek eredményeképpen. Ez azt jelenti, hogy 20 országban kellett nagyon súlyos döntéseket meghozni, és a korábban tervezett 42 millió nő és gyermek helyett csak 27 millió nőt és gyermeket tudott elérni a szervezet élelmezési programokkal
– hangsúlyozta az Alapvetés podcastban Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója, aki arról is beszélt, hogy bár a szervezet munkatársainak 25 százalékát bocsátja el, továbbá központjait, irodáit is olcsóbb lokációkba helyezi át, annyit nem lehet megtakarítani, hogy ez a finanszírozási probléma ne érje el a leginkább kiszolgáltatott embereket. Hozzátette:
Mivel az összes nagy multilaterális és nemzetközi szervezet egyszerre kapja most ezeket a pofonokat, ezért a fejlődő világban, azaz ott a terepen még kétségbeejtőbb a helyzet, hiszen nincs, aki átvegye a másiknak a helyét.
Súlyos döntést hozott Donald Trump: ez a magyarokra is hatással lehet
A fenti döntések hasonlóan kritikusak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO működése szempontjából is, hiszen 2024-ben még teljes költségvetésük 14 százaléka az Amerikai Egyesült Államoktól származott.
Mindez azt eredményezte, hogy újra kellett gondolni a prioritásainkat és sokkal erősebben kell fókuszálnunk az azonnali, sürgősségi segítségnyújtásra. Ezen kívül nálunk itt a térségben nagyon jelentős határokon átnyúló, állatbetegségek ellen harcoló projektek költségvetését is eléggé komolyan meg kellett vágni
– mutatott rá a beszélgetésben Plántek Lea, a FAO regionális kommunikációs vezetője.
Hogy várható-e a közeljövőben javulás és mivel segíthet a legtöbbet a jelenlegi helyzetben egy átlagember, az Alapvetés podcast mai műsorában arról is szó esett.
