A kender (Cannabis sativa) az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb kultúrnövénye. Története szorosan összefonódott a civilizáció fejlődésével. Vitorlákat készítettek belőle a hajózáshoz, emellett a papírgyártásban is fontos szerepe volt, és az élelmezési célú felhasználása sem mellékes. Bár az elmúlt évszázadban sokat vitatott növénnyé vált (hiszen egyik változata kábítószer alapanyag), napjainkban reneszánszát éli a fenntartható textiliparban, az építészetben és az egészségmegőrzésben is.
Honnan származik és hogyan hódította meg a világot?
A kender őshazája Közép-Ázsia, különösen a Himalája és a Kaszpi-tenger közötti területek. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már több mint 10 000 évvel ezelőtt használták Kína területén. Az ember azért vonta termesztésbe, mert rendkívül gyorsan nő, szinte minden része hasznosítható, és szívós rostjai messze felülmúlták az akkoriban ismert egyéb növényi szálak tartósságát. A kender termesztése viszonylag egyszerű, mivel a növény nem igényel sok növényvédő szert - sőt, sűrű növekedése miatt elnyomja a gyomokat, így kiváló elővetemény. Kedveli a mélyrétegű, tápanyagban gazdag vályogtalajokat és a bőséges csapadékot a növekedési szakaszban. Egyetlen szezon alatt akár 3-4 méter magasra is megnőhet, miközben jelentős mennyiségű szén-dioxidot köt meg a légkörből.
Az elnyűhetetlen textil alapanyaga
A kender rostja a szár külső részében található. Ez az egyik legerősebb természetes rost a világon, amely nedvesen még szívósabbá válik, és ellenáll a penésznek és az UV-sugárzásnak. A feldolgozás hagyományos folyamata több lépésből áll. A lekaszált kenderkévéket vízbe fektetik, hogy a mikroorganizmusok lebontsák a rostokat a szárhoz rögzítő anyagot a pektint. A később megszáradt szárakat mechanikusan összetörik, hogy elválasszák a fás belső részt a hasznos rostoktól. Ezt követte a gerebenezés, melynek során a rostokat kifésülik, hogy eltávolítsák a maradék szennyeződéseket és párhuzamosítsák a szálakat. A tiszta rostból fonalat fonnak, amelyből később vászon készül. A kendertextil nyáron hűt, télen fűt, és rendkívül tartós. Ma már nemcsak durva zsákvászon, hanem finom selyemszerű anyagok is készülnek belőle. A melléktermékként keletkező pozdorja pedig kiváló építőanyag (kendertégla alapja), amely hőszigetelő és lélegző falakat eredményez.
A kendermag a konyha új szuperélelmiszere
Míg a szár a textiliparé, a mag a táplálkozástudomány kincse lett e növény esetén. A kendermag nem tartalmaz kábító hatású vegyületeket, ellenben élettani hatásai lenyűgözőek. A kendermag az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, mivel tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amit az emberi szervezet nem tud előállítani. Különlegessége az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak optimális (1:3) aránya, ami kulcsfontosságú a szív- és érrendszer védelmében és a gyulladások csökkentésében. Gazdag E-vitaminban, magnéziumban és cinkben is.
A konyhában sokrétűen felhasználható. A hántolt kendermag diós ízű, puha magbél jellemzi, amit salátákra, kásákra szórhatunk. A kendermag olaja hidegen sajtolva sötétzöld, és karakteres íze van. Sütni nem szabad vele (mert alacsony a gyulladáspontja és értékes anyagai is elvesznének így), de salátaöntetnek kiváló. A kenderliszt a zsírtalanított magok őrleménye, amely gluténmentes és fehérjedús, így sütéshez (más lisztekkel keverve) vagy sűrítéshez használják. A kendermagtej pedig vízzel összeturmixolva és átszűrve kiváló növényi alternatívája a tehéntejnek.
Kenderkultúra hazánkban: tündöklés és visszaesés
Magyarországon a kendertermesztésnek hatalmas hagyománya volt. A 19. században és a 20. század első felében a magyar kender és a belőle készült vászon világhírű volt, a hazai nemesítésű fajták (például a kompolti kender) a legjobbak közé tartoztak. Szinte minden falunak megvolt a maga "kenderáztatója". A hirtelen visszaesés több okból következett be. A szintetikus szálak, azaz a nylon és a műanyagok megjelenése olcsóbbá tette a kötél- és zsákgyártást. Az import gyapot feldolgozásának a fejlődése is elnyomta a nehezebben megmunkálható kendervásznat. Ezeken túlmenően a jogi szabályozás sem kedvezett e növénynek. A kábítószerellenes küzdelem során sokszor nem tettek különbséget az ipari és az indiai kender között, így a termesztést szigorú korlátok közé szorították, sok helyen be is tiltották.
Vadkender, indiai kender és a modern CBD
A kenderekkel kapcsolatban sok tévedés és fogalomzavar van. A vadkender egy hazánkban is élő az ipari kendernél jóval alacsonyabb növésű, gyomként viselkedő növény, amelynek nincs sem kábító hatása, sem ipari értéke. Gyakran látni utak mentén. Ez a növény ritkán nő meg 1-1,5 méternél magasabbra. Megjelenése bokros, sok oldalágat növeszt, és jóval szélesebb, mint sudár, termesztett rokona. Gazdasági értéke nincs, mert rostjai rövidek és gyengék, magjai apró.
Az indiai kender (Cannabis indica) magas THC (tetrahidro-kannabinol) tartalmú változat, amelyet kábítószerként vagy orvosi célra használnak pszichoaktív hatása miatt. Az ipari kender pedig egy olyan nemesített változat, amelynek THC tartalma elhanyagolható (0,2% alatt), így nem okoz bódulatot, de rostja és magja kiváló. Az ipari célra termesztett kender egy "szálkás", rendkívül magasra növő növény. Ha egy kenderföld mellett haladunk el, egy összefüggő, zöld falat látunk, amely akár a 3-4 méteres magasságot is elérheti. Jellemzője, hogy a sűrű vetés miatt a növény alig nevel oldalágakat, energiáját a főszár növesztésére fordítja, hogy minél hosszabb rostokat hozzon létre. Szára vastag, rostos, levelei pedig csak a szár felső harmadában dúsulnak be.
A CBD (kandibidiol) hatóanyaggal egyre többet találkozunk, ez a kender egyik fő hatóanyaga, amely nem pszichoaktív. Az elmúlt években népszerűvé vált olajok, krémek, sőt élelmiszerek (kekszek, üdítők) formájában is. A CBD-t sokan szorongásoldásra, fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre vagy alvászavarok kezelésére használják, mivel segíti a szervezet belső egyensúlyának fenntartását.
A fő különbség
Amikor a boltban vagy a webshopokban kendertermékeket keresünk, könnyű elveszni a kínálatban. A legfontosabb, hogy a kendermagolaj és a CBD-olaj két teljesen különböző termék, más-más célra. Míg az előbbi egy szupertáplálék a konyhába, az utóbbi egy hatóanyag-koncentrátum. A kendermagolajat a magokból sajtolják. Hasonlóan az olívaolajhoz vagy a tökmagolajhoz tele van vitaminokkal és egészséges zsírsavakkal, de nem tartalmaz CBD-t vagy THC-t. A jó minőségű olaj sötétzöld színű és kellemesen karakteres, diós-füves illata van. Ha az olaj halványsárga vagy szagtalan, az finomított, ami tápanyagban szegény. Mindig sötétített üvegben keressük a boltban és így is tároljuk, mert a fény hatására az értékes zsírsavak gyorsan oxidálódnak és az olaj megavasodik.
A CBD-olaj (vagy kenderkivonat) nem a magból, hanem a növény virágzatából és leveleiből készül. Ez egy jóval drágább és komplexebb termék. A legtisztább és legbiztonságosabb módszer az előállításra a szuperkritikus CO2 extrakció. Ez nem hagy hátra vegyszermaradványokat szemben az olcsóbb oldószeres eljárásokkal. A teljes spektrumú CBD olaj tartalmazza a kender összes hatóanyagát (CBD, egyéb kannabinoidok, terpének). Ezek együtt felerősítik egymás hatását.
A gyakori csapdák egyike a marketingben a fogalomzavarás. Sokszor látni olcsó termékeket, melyekre nagy betűkkel ráírják, hogy "Hemp oil 100.000 mg", de apró betűvel kiderül, hogy ez csak sima kendermagolaj, amiben egyáltalán nincs CBD. Ha a termék nagyon olcsó, de óriási számokat írnak rá, akkor érdemes gyanakodni. A valódi CBD-kivonat előállítása költséges folyamat. Mind a kendermagolajat, mind a CBD-t tartsuk hűvös, fénytől védett helyen (a kendermagolajat felbontás után legjobb a hűtőben tárolni), hogy megőrizzük a minőségét a lejárati idő végéig.
A természetes építészet újra felfedezte
A kender egyik legizgalmasabb modern felhasználási módja az építőipar, ahol a kendertégla vagy kenderbeton hódít. Ez az anyag nemcsak kiváló szigetelő, hanem az egyik leginkább környezetbarát megoldás is. A kender rostjainak kinyerése után visszamarad a szár belső, fás része, amit pozdorjának nevezünk. Ezt a darált, fás anyagot keverik össze vízzel, mésszel és természetes ásványi kötőanyagokkal. Az így kapott masszát vagy közvetlenül a falvázba öntik (zsaluk közé), vagy előre gyártott blokkokat, téglákat formáznak belőle. Az ilyen építőanyagnak negatív a szén-dioxid lábnyoma. A kender növekedése során több szén-dioxidot köt meg a légkörből, mint amennyi a belőle készült tégla gyártása és szállítása során felszabadul.
A kendertégla porózus szerkezete miatt télen tartja a meleget, nyáron pedig hűvösen tartja az épületet, így minimálisra csökkenti a rezsiköltséget. Nagyon jó a páraszabályozó képessége. Ez az anyag „lélegzik”, képes felvenni a levegő felesleges nedvességét, majd szárazabb időben leadni azt, így megakadályozza a penészesedést és egészséges mikroklímát teremt a lakásban. Bár növényi alapú, a mésztartalom miatt a kendertégla nem éghető, és a rágcsálók, rovarok sem telepednek meg benne. A kender felhasználási lehetőségei itt nem állnak meg. Napjainkban már kísérleteznek kender-alapú bio-műanyagokkal, amelyek pár hónap alatt lebomlanak a komposztban, szemben a hagyományos műanyagok több százéves bomlási idejével. Sőt, a kenderolajból előállított biodízel is egy létező alternatíva lehetne a fosszilis üzemanyagok kiváltására. A kender tehát egy valódi multifunkciós növény: etet, öltöztet, lakhatást biztosít és gyógyít, mindezt úgy, hogy közben jót tesz a talajnak és tisztítja a levegőt.
