1. Drónokról fertőzhették meg a marhatelepet? A nyomozás azóta is tart

Kevés dolog jelent akkora tragédiát egy gazdálkodó számára, mint amikor egyik napról a másikra el kell engednie mindazt, amit évtizedek munkájával felépített. Márpedig a ragadós száj- és körömfájás idén pontosan ezt a helyzetet idézte elő, és nemcsak gazdasági, hanem lelki értelemben is hatalmas csapást mért az érintett állattartókra. Hogy mit jelentett mindezt közvetlen érintettként átélni, arról kérdeztük Bóna Szabolcsot, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetőjét. Az Alapvetés podcast vendége arról is részletesen beszélt, hogy miért gondolja azt, hogy a fertőzés drónokkal kerülhetett be a marhatelepükre.

2. Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve

A szántóföldi növénytermesztés sokáig a mezőgazdaság stabil, kiegyensúlyozottan működő pillérének számított, 2022-ben viszont mintha új időszámítás kezdődött volna. Az akkor tapasztalt történelmi aszály óta rendre szélsőséges időjárási események, hőhullámok és tavaszi fagyok, rég nem látott növénybetegségek és váratlan piaci kilengések írják át évről évre a gazdák forgatókönyvét – mintha minden szezon egy új próbatétel lenne, ahol a túlélés már önmagában is teljesítmény. Hogy mekkora mozgástere maradt még a termelőknek ebben a kiszámíthatatlan környezetben, arról beszélt az Alapvetés podcastban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

3. Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét

Az intenzív mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakította a tájat. A nagyüzemi monokultúrás gazdálkodás és a folyamatos műtrágya- és növényvédőszer-használat ökológiai krízist hozott magával, melynek része az is, hogy a madarak 60 százaléka eltűnt a nyugat-európai mezőgazdasági területekről. Hogy hogy jutottunk idáig és lehet-e még valódi változást elérni, arról kérdeztük az Alapvetés podcastban Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét.

4. Szemünk előtt tűnik el a magyar gyümölcs, külföldi áru veszi át a helyét a boltokban

Az idei időjárás ismét keményen próbára tette a magyar mezőgazdaságot. A tavaszi fagyokat súlyos aszály követte, majd kiszámíthatatlan heves zivatarok, jégverések és felhőszakadások nehezítették a gazdák dolgát. A gyümölcstermesztés különösen megsínylette a szélsőségeket, így a kajszibarack, az őszibarack és a cseresznye termésének 80-90 százaléka odaveszett, ami több tízmilliárd forintos kárt jelentett. Az ágazatban ráadásul egyre erősödik az importnyomás is, ami szintén jelentős nehézségeket okoz a termelőknek. Az ágazat idei kihívásairól és eredményeiről, valamint a közeljövő kilátásairól beszélt az Alapvetés podcast műsorában Apáti Ferenc, a Fruitveb elnök-ügyvezetője.

5. Fűnyírás mindenáron? Kényszeres kertrendezés helyett megéri kicsit lustának lenni

Miközben a rendszeres fűnyírás és a rövidre nyírt gyep a társadalmi elvárások egyik szimbólumává vált, a természetes élőhelyek eltűnésével jelentősen csökkent a beporzó rovarok száma és sokfélesége is. Bár a rovarcsípésektől és az allergiás reakcióktól tartva sokan vannak olyanok, akik nem szeretik maguk közelében tudni a különféle beporzókat, fontos tudni, hogy azok bizony kertünk, sőt tulajdonképpen a jövőnk alappilléreit is jelentik. Erről a témáról beszélgettünk az Alapvetés podcast műsorában Kovács-Hostyánszki Anikóval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával és Dezsényi Péterrel, a FŐKERT kertészeti főigazgatójával.