A Monsanto a génmódosított élelmiszeripari termékei - főleg vetőmagjai és a Roundup miatt - a 2010-es évek zöldszervezetek által talán leggyűlöltebb vállalata volt. A cég az 1974-ben piacra dobott Roundup gyomirtóhoz igazította a génmódosított vetőmagjait, azaz, a glifozát hatóanyagú, és minden növényi életet elpusztító gyomirtó használatával a folyamatos gyomkezelés helyett elég volt egyszer elültetni a magokat, egyszer pedig az egész művelés alatti területet a fenti peszticiddel lekezelni, és a gyommentes növekedés biztosítva volt. A glifozátot a tüzetesebb vizsgálatok elvégzése óta rákkeltő hatásúnak vélik, annak ellenére, hogy ez nem teljes körűen bizonyított. Az Európai Unió legutóbb 2023-ban engedélyezte használatát 10 évre, annak ellenére, hogy már akkor voltak olyan tanulmányok, amelyek valószínűsítették a karcinogén (rákkeltő) hatást, és már 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Bizottsága „valószínűleg” rákkeltőnek nevezte a vegyületet.
Ezt a félelmet lett volna hivatott a 2000-ben megjelent tanulmány orvosolni, ám azóta kiderült, hogy annak legalább egy részét a Monsanto munkatársai írták, ám erről a tanulmányok kötelező mellékletében, amelyik az összeférhetetlenségről szól, nem ejtettek egy szót sem. A hivatalos szerzők függetlenek voltak a vegyipari cégtől, ám egy amerikai perben nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Monsanto nem csak érdekelt volt a tanulmány a glifozát ártalmatlanságát bizonyító megállapításában, de „szellemírás” segítségével hozzájárult annak létrejöttéhez is.
Így, noha a tanulmány megállapításai lehetnek valósak, az a tudományos értékelés szempontjából már elfogadhatatlannak minősül. Fontos azonban, hogy annak az állításnak a visszavonása, hogy a glifozát nem rákkeltő, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az lenne. De ha egyértelműen kimondható lenne, hogy a Roundup hatóanyaga karcinogén, akkor annak az ipari és háztáji felhasználását is azonnal be kellene tiltani.
A tanulmány visszavonása a lehető legrosszabbkor jött a Bayer cégnek. Immár több, mint 67 ezer kereset van különböző amerikai bíróságokon a Roundup esetleges rákkeltő hatása miatt, annak ellenére, hogy a cég már így is 10 milliárd dollárt költött el peren kívüli megállapodásokra, és már az év elején azt fontolgatta, hogy a gyomirtóját kivonja az amerikai piacról. A perek száma olyan nagy, hogy már a Trump-adminisztráció is beavatkozott: december elején arra kérték a Legfelső Bíróságot, hogy egységes határozatban dobja ki az összes, a német cég ellen indított pert.
A visszavonás elérésében kulcsszerepe volt Naomi Oraskesnek, aki a Harvard Egyetem tudománytörténésze, és szakterülete a tudományos integritás vizsgálata – azaz, azokat az eseteket dokumentálja, amelyek során tudósok eladták a nevüket és tekintélyüket ipari érdekek mentén. Erről könyvet is írt „A kételkedés vámszedői” (Merchants of Doubt) címmel. Naomi Oraskes és Alexander Kaurov idén nyújtottak be visszavonási kérelmet. Az eredeti tanulmányt jegyző három szerzőből ketten már nem élnek. Mindeközben egyre több kutatás bizonyítja, hogy a különböző peszticideknek, melyekről úgy tartották, hogy „csak” a gombákra, a gyomokra vagy a rovarokra ártalmasak, van közvetlen káros hatása az emberi egészségre is.
A glifozát már egy 2019-es kimutatás szerint is megtalálható volt Magyarország minden vizében (azaz folyóiban, tavaiban, patakjaiban) is, miközben gyakorlatilag bizonyítottnak lehet mondani annak a beporzókra (a házi méhekre és a vadon élőekre egyformán) gyakorolt negatív hatását, így feltehetően a világszerte jelentkező kaptár-összeomlás szindrómának is egyik okozója.
