Bár a fenyőtermesztés hagyományosan hosszú távú, biztonságosabb mezőgazdasági tevékenységnek számított, ma már sok gazdálkodó felhagy vele. A kilépők helyére viszont nem érkeznek új termelők, így a teljes hazai termőterület lassan zsugorodik. Ez azonban nem feltétlenül jelent drasztikus visszaesést a kínálatban, mert a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy a megmaradó területeket hatékonyabban használják ki.

Ennyiért vehetsz 2025-ben karácsonyfát: itt vannak a fenyőárak

A fák árai várhatóan nem emelkednek jelentősen idén, annak ellenére, hogy a kereskedőket is sújtják a növekvő költségek.

Az ültetési és nevelési technikák átalakulása ma már a túlélés kulcsa. A termelők például sok esetben már azelőtt elkezdik a csemeték telepítését, hogy a meglévő, nagyobb fák kitermelésre kerülnének. Ez akár egy teljes évnyi előnyt jelenthet a növekedésben, és segít fenntartani a mennyiséget a zsugorodó termelői kör ellenére is. A precíz metszés, a tervezett soros ültetés és a növekedési ciklusok optimalizálása ma már elengedhetetlen része a fenyőtermesztésnek.

Ha csökken is a fenyőterület, az főként azért van, mert sokan abbahagyják a termesztést, kiöregednek a szakmából. Ugyanakkor az új technológiáknak köszönhetően gyorsabban tudjuk növeszteni a fákat, a metszések és az időzített ültetések révén már a nagy fák között elkezdjük a csemeték telepítését, így fel tudjuk venni a versenyt a korábbi darabszámokkal

– fogalmazott Beckl Zsolt, a Magyar Fenyőtermelők Országos Egyesületének alapítója az Agrárszektornak.

Az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb hatása egyértelműen a klímaváltozás. A csapadék mintázata kiszámíthatatlanabbá vált, a nyarak hosszabbak és szárazabbak, a hőmérséklet-ingadozás pedig szélsőségesebb. Mindez különösen érzékenyen érinti az egyes fenyőfajokat. A lucfenyő, amely évtizedeken át domináns szereplő volt ma már kifejezetten rosszul tűri az aszályos éveket. A kevés csapadék, a magas hőmérséklet és a stresszhatások miatt sokkal lassabban fejlődik, sárgul, és a minősége is romlik. Ennek következtében egyre kevesebb termelő vállal kockázatot a luc nagy mennyiségű telepítésével.

Ezzel szemben a nordmann fenyő valósággal berobbant a hazai termesztésbe. Lassan nő, de jól tűri a szárazságot, ellenállóbb a szélsőségekkel szemben, és a vásárlók kedvence lett. Nyugat-Európában már évek óta zajlanak keresztezési és szelektálási kísérletek a faj még ellenállóbb változatainak előállítására, és ezek a hatások lassan Magyarországon is érezhetőek. A harmadik nagy fajta, a feketefenyő rendkívül igénytelen, nem igényel sok törődést, de esztétikailag kevésbé vonzó, így visszaszorult a termesztésből. Ugyanakkor a termelők még mindig ültetik kisebb mennyiségben, részben biztonsági tartalékként.

Ez elképesztő: hamarosan minden magyar várost ellephetnek az erdők?

Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.

A lucfenyő a csapadékhiányos években megsínyli, lassabban nő és besárgul, míg a nordmann sokkal ellenállóbb. Ma már ez a legkeresettebb fajta, és a jövőben is ez tűnik a legbiztosabbnak.

Nehéz helyzetben vannak a termelők

Beckl Zsolt elmondta, a fenyőtermesztés költségoldala az elmúlt években alapjaiban változott meg. A munkaerőhiány különösen súlyos probléma, hiszen minőségi, szakszerű munkát végző embereket találni egyre nehezebb, és a kitermeléshez gyakran olyan fizikai és technikai felkészültség szükséges, amelyet egyre kevesebben vállalnak. A bérek emelkedése így elkerülhetetlenné vált. Eközben az üzemanyagok és a szállítás ára meredeken növekedett. Mivel a fenyőfák mozgatása nagy térfogatot és speciális logisztikát a fuvarköltségek ma az egyik legmeghatározóbb költségtényezővé nőtték ki magukat.

Ne dobd ki a fenyőt az ünnepek után: mutatjuk, mire használhatod

A meleg lakásban gyorsan hullani kezdenek a karácsonyfa tűlevelei, nem érdemes elpazarolni.

A csemeték ára, a permetszerek, a növényvédelmi anyagok, az öntözéstechnikai eszközök és a gépek karbantartása szintén évről évre drágul. A kisebb termelők számára ez azt jelenti, hogy minden szezon előtt újra kell tervezniük a teljes gazdaság működését és sokszor ez a pont jelenti a kiszállást azoknak, akik másodállásként végzik a termesztést. A szakember szerint ennyi drágulás ellenére a termelők mégsem engedhetik meg maguknak, hogy radikálisan emeljenek az árakon. A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a karácsonyi szezonban az előző év azonos időszakához képest.

A kitermelés költségei, a szakszerű munkaerő hiánya és a szállítás drágulása mind felviszi az árakat, de őstermelőként mi idén is csak egy maximum 10%-os emelést tartunk vállalhatónak.