Egyre inkább csökken az őszi káposztarepce vetésterülete, aminek hátterében a hektikus és kedvezőtlen piaci tényezők, valamint az egyre szárazabb időjárási anomáliák és jelentős növényvédelmi nehézségek állnak. Tehát mindez és sok minden más is kiderül a friss számból, mely ide kattintva érhető el.
A korábbi évekhez képest szárazabb időjárásnak köszönhetően jól haladnak az európai gazdák.
Kína 75,8 százalékos ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a kanadai repce importra, tovább mélyítve a két ország közötti kereskedelmi feszültséget.
Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai ellenére még mindig komoly potenciál van a repce termesztésében Magyarországon.
Egy jól időzített kezeléssel hektáronként akár 300-500 kilogrammnyi termés is a gazdánál maradhat.
Hiába vannak egyre ellenállóbb fajták és hibridek, 2018 óta folyamatosan veszít a népszerűségéből az őszi káposztarepce Magyarországon.
Kanadában egyre több gazda termeszt repce helyett tavaszi búzát, míg az Egyesült Államokban ez a növény van visszaesőben.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
