2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett
Veszélyes ragadozók lehetnek a magyar kerteknél: kiadták a riasztást

Veszélyes ragadozók lehetnek a magyar kerteknél: kiadták a riasztást

agrarszektor.hu
Egyre komolyabb problémákat okoznak a nagyragadozók Európában és ez alól ma már Magyarország sem teljesen kivétel. Egyre több helyen tűnnek fel a farkasok, hiúzok és medvék, amelyek komoly károkat okoznak - de persze nem lehet minden országot egységesen kezelni ebben a kérdésben. Az uniós döntéshozók szerint épp ezért kell nagyobb mértékben és aktívabban résztvenni az állatállomány, az ember és a nagyragadozók fenntartható és biztonságos együttélésének biztosításához szükséges új módszerek megtalálásában, nem tévesztve szem elől a biológiai sokféleség előmozdítását. A Régiók Európai Bizottsága (CoR) 160. plenáris ülésén a szakemberek egyetértettek abban, hogy bizonyos fajok védettségi helyzetét rendszeres időközönként felül kellene vizsgálni, miközben az uniós finanszírozásnak teljes mértékben fedeznie kellene a károk megelőzésére vagy a károk megtérítésére irányuló intézkedéseket - írja a HelloVidék.

Bár Magyarország legtöbb részén azért még nem kell attól tartanunk, hogy munkába menet, kutyasétáltatás vagy egy erdei túra során nagyvadakba botlunk, ám a jelenség egyre inkább terjed Európában. A farkasoknak, medvéknek, hiúzoknak amúgy sem tilthatjuk meg, hogy országhatárokat lépjenek át, így a szomszédos országok problémái könnyen a mi megoldandó feladataink közé tartozhatnak. Egyre szaporodnak hazánkban is az ember-vadvilág konfliktusok, amelyek épp úgy az emberi társadalmat, mint a gazdaságot érintik. Európában ma mintegy 19 ezer farkas, 17 ezer medve, 9 ezer hiúz él, jelentős részük leginkább a Kárpát-medencéhez köthető. Az1980-as évektől egyre gyakrabban bukkantak fel Magyarországon is.

Növekvő problémát jelent hazánkban is

A WWF adatai szerint hazánkban jelenleg nagyjából negyven-hetven farkas élhet, ezek jelentős része az Északi-középhegységben. Barnamedvéből körülbelül öt-tíz egyeddel találkozhatunk, de fontos annak a tudatában lenni, hogy ezek az állatok úgymond „jönnek-mennek”. A nagyragadozók között emellett meg kell említeni a rejtett életmódot folytató hiúzokat is, amelyekből mintegy húsz állat él Magyarországon, bár nagyon nehéz a megfigyelésük és nyomon követésük.

Elengedhetetlen, hogy szilárd európai politikát alakítsunk ki, amely képes megvédeni kontinensünk gazdag biológiai sokféleségét. Ezen a területen azonban számos akadályba ütközünk, és az egyik ilyen a megbízható adatok hiánya. A rendelkezésre álló információk gyakran szubjektívek és félreértelmezik őket, a laikus véleményeken alapulnak. Ezért javaslom, hogy egységesítsük az adatgyűjtési és értelmezési eljárásokat az unió egész területén annak érdekében, hogy elkerüljük a félreértéseket és téves politikai döntéseket. A biológiai sokféleség politikájának nem csak a védett fajokra kell koncentrálnia, hanem figyelembe kell vennie az emberek, köztük a gazdálkodók érdekeit is

- emelte ki a plenáris ülésen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette, a nagyragadozók jelenléte manapság különösen komoly kihívások elé állít bennünket, hiszen komoly károkat okozhatnak, amelyek kezelésére egy elkülönített alapot javaslok létrehozni. Az Európai Unió területének jelentős részét, közel 33 százalékát érinti a nagyragadozók állandó jelenléte, ami rávilágít arra, hogy egy közös európai módszertanra és egységes Eurostat adatokra van szükségünk. Ezek hiánya megnehezíti a hatékony politikák kialakítását és a biodiverzitás védelmét.

Ezért javaslom, hogy dolgozzunk ki egy közös stratégiát, amely támogatja a nagyragadozók és az emberi közösségek közötti együttélés harmonikus modelljeit, miközben biztosítja biológiai sokféleségünk megóvását. A biológiai sokféleség védelme és a nagyragadozókkal való együttélés Európában - kihívások és lehetőségek a helyi és regionális hatóságok számára” című véleménytervezet előadója, aki szerint mindenki számára elfogadható, ompromisszumos megoldásra van szükség a probléma kezeléséhez, mert „másképp kell kezelni, húsz vagy húszezer medvét

- hangsúlyozta.

Többszintű problémák

A helyi és regionális vezetők hangsúlyozták a farkasok, medvék és más nagyragadozók hozzájárulását az ökoszisztémákhoz, és üdvözölték sikeres visszatérésüket Európa számos területére, eközben amellett érveltek, hogy sürgősen foglalkozni kell az emberi élettel és általában a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakkal, különösen ami a vidéki területeket, azok lakóit és gazdálkodásukat illeti. A téma kritikus fontosságát hangsúlyozza, hogy a javaslathoz 89 módosító indítvány érkezett. A Régiók Európai Bizottságának vitájában többen nyilvánítottak véleményt a nagyragadozókkal kapcsolatos helyzetről és az ezzel járó kihívásokról:

  • Növekvő állattámadások: Spanyolországban például az állattámadások száma 113 százalékkal nőtt, a farkasokkal szemben különösen a juhok védtelenek. Egyes régiókban a farkaskárok már az „elviselhetetlen” szintet érték el.
  • Medvék védelmi státusza: Németországban nem állnak készen a medvék védelmi státuszának csökkentésére, ezért alternatív megoldásként négy-öt méter magas kerítések építését javasolják, ezek azonban nem mindig bizonyulnak elegendőnek.
  • Biodiverzitás és kihívások: bár a nagyragadozók számának növekedése jó hír a biodiverzitás szempontjából, egyre több kihívást is jelent. Javasolják az okos követő eszközök használatát, de ahol ezek nem működnek hatékonyan, megfelelő kompenzációs rendszereket kell kidolgozni a gazdák számára.
  • Kerítések hatékonysága: a tapasztalatok szerint a farkasok képesek áthatolni a kerítéseken, így okoznak több helyen jelentős károkat a juhok között.
  • Lakossági félelmek: a gazdák és a lakosság körében egyre nagyobb a félelem. Aggodalmak merülnek fel a gyerekek és háziállatok biztonságát illetően, ami aláássa a vidéki élet minőségét.
  • Védelmi szint csökkentése: egy javaslat szerint csökkenteni kellene a nagyragadozók védelmi szintjét, hogy a helyi hatóságok rugalmasabban reagálhassanak a helyzetekre. Ez azonban ellentmondásos, mivel sokan úgy vélik, hogy a védelmi szint csökkentése felelőtlenség lenne, figyelembe véve, hogy a hatodik tömeges kihalás idején kritikus a biodiverzitás védelme.
  • Szabályozás rugalmassága: a farkasok populációjának helyreállása óta a gazdák helyzete egyre nehezebbé vált. Javasolták a szabályozás rugalmasabbá tételét, hogy jobban kezelhető legyen a vidéki területek és a vadon élő állatok közötti egyensúly.
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?