2003-ban lépett be a magyar piacra a SPAR, ami mostanra a legjelentősebb lett a friss hús és húskészítmény előállító lett a kiskereskedelmi láncok között - mondta el Horváth Ferenc, a bicskei húsüzem vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a telephely 2004 novemberében nyílt meg. A cégcsoport Bicsként 2015-ben szeletelőüzemet és oktatóközpontot hozott létre, majd 2018-ban logisztikai központ Üllőn. Ez egy húsüzemet, sajtszeletelő központot és később egy szendvicsüzemet foglal magában. A cégcsoport 2020-ban a perbáli húsüzem megvásárlásával tovább bővült. A szakember elmondta, hogy a terjeszkedéssel megpróbáltak minél több alapanyagot minél közelebbről vásárolni, ezáltal lerövidítve az ellátási láncokat.

Horváth Ferenc beszélt arról is, hogy a húsüzemek működése során kiemelt fontossággal bír az élelmiszerek magas minőségének és higiéniájának biztosítása. A szakember elmondta, hogy a cég elsőként vezetett be Magyarországon minőségirányítási rendszert. 2023-ban a bicskei üzem fogalma megközelítette a 65 milliárd forintot, és az év során 1530 darab szarvasmarhát dolgoztak fel, ami összesen 1,05 millió kilogramm bontott marhahúst jelent, emellett pedig 491 200 félsertést, ami 12 millió kilogrammot jelent. A húsüzemben 30,9 millió kilogramm saját márkás terméket állítottak elő, és 1737 tonna sajtot szeleteltek, daraboltak fel.

A szakember beszélt arról is, hogy a SPAR Magyarország Kft. egyik legnagyobb munkáltató, közel 14 ezer munkavállalóval. A jövőt illetően Horváth Ferenc szerint szükség van az automatizációra, de a szakképzett embert nagyon nehéz helyettesíteni a húsfeldolgozásban. Az üzemben előállított termékek palettáját illetően megtudtuk, hogy kellenek az olcsóbb és a prémium termékek is, a gyártástechnológiánál pedig figyelnek arra, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyom, kevesebb műanyagot használnak fel.

2023-ban 82%-ban magyar alapanyagból dolgoztunk. De vásárolni kell külföldről is, mert Magyarország sajnos nem önellátó húselőállítás szempontjából

- mondta Horváth Ferenc.

A sajtótájékoztatót egy üzembejárás követte, amelynek során Tóth Kristóftól, az üzem termelési vezetőjétől megtudhattuk, hogy a bicskei telephelyen napi 2 ezer félsertést dolgoznak fel, 5-6 beszállítótól. Ezt a mennyiséget teljes egészében magyar termelőktől szerzik be. A bicskei telephelyen a fogadástól a csontozáson, daraboláson át a hústermékek elkészítésének teljes folyamatát lezajlik, a csomagolásig és a szortírozásig. Tóth Kristóf elmondta, hogy a telephely hűtőkapacitása kétnapi gyártási mennyiséget tud fedezni, de az a törekvés, hogy egy nap alatt a bekerüléstől a feldolgozásig a teljes folyamat végbemenjen. A húsüzemek között alapanyagok szállítása megtörténik, de a gyártási folyamatok alapvetően mindig az adott telephelyen történnek.

Tóth Kristóf beszélt arról is, hogy a darált húsnál az ökológiai lábnyom és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében bevezették a védőgázas, fóliás kiszerelést. A műanyag dobozos és fóliás termelés egyelőre párhuzamosan zajlik, de májustól tervezik kivezetni a dobozos változatot. Tóth Kristóf elárulta, hogy már a többi szeletelt terméknél is vizsgálják a fólias csomagolás bevezethetőségét.