Az Agerpres hírügynökség által idézett Florin Barbu elmondta: Románia - másik 14 tagállam, köztük Németország és Franciaország mellett - megszavazta az új Közös Agrárpolitika (KAP) vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére (egyebek mellett az ugaroltatásra) vonatkozó előírásai alóli mentesség meghosszabbítását, de az uniós biztos ezt nem vette figyelembe. A román tárcavezető cáfolta, hogy nem lenne jogalap a további halasztásra. Mint fogalmazott,

háborús időszakot élünk, és öt tagállamot igenis közvetlenül érint az Oroszország által Ukrajna ellen indított konfliktus.

Tavaly a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára a támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlagkialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre. Idén azonban január elsejétől életbe lépett a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó szabványának (GAEC) ezt szabályozó 7. és 8. melléklete.

A magyar Nemzeti Agrárkamara korábban arról tájékoztatott, hogy az új szabályrendszer előírásai szerint két egymást követő évben nem vethető azonos növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül.

A másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezenfelül tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról - olvasható a NAK közleményében.

A vetésváltási és parlagkialakítási szabályok alóli mentesség meghosszabbítása a 13. napja tüntető romániai gazdálkodók egyik követelése. Az új KAP előírásai ugyanis többletterheket rónak a gazdákra, akik arra panaszkodnak, hogy a megemelkedett adóterhek és a belső piacra került ukrán gabona miatt már amúgy is a csőd szélére kerültek. Szerintük az országon elvileg csak áthaladó, havi több millió tonnányi ukrán gabona egy részét feketén értékesítik Romániában, és a román piacon a moldovai árunak álcázott ukrán mezőgazdasági termékek is letörik az árakat.