2024. június 25. kedd Vilmos
Rengeteg ilyen bolt zárt be Magyarországon idén: mégis, mi folyik itt?

Rengeteg ilyen bolt zárt be Magyarországon idén: mégis, mi folyik itt?

agrarszektor.hu
Alig hat hónap alatt mintegy 4500 bolt zárt be végleg Magyarországon. Ilyen drasztikus bezárási hullámra korábban még nem volt példa. A jelenlegi inflációs válság nemcsak a lakosságnak, de a boltoknak is kritikus időszakot jelent, ugyanakkor ez a bezárási hullám kifejezetten rossz hír: a verseny csökkenése ugyanis magasabb árszintekhez vezethet. 

2023 közepén mintegy 103 ezer kiskereskedelmi egység működött Magyarországon, 4500-zal kevesebb, mint fél éve - írta meg a Portfolio a KSH friss adatai alapján. Ez kétszer-háromszor akkora bezárási hullámot jelent, mint a "békeidőkben megszokott" visszaesés. Ha az év második felében is hasonló ütemben szűnnének meg boltok, akkor 8-9 ezerrel is csökkenhet az üzletek száma egyetlen év alatt. Átlagosan 2-3 ezer bolt szűnik meg egy évben Magyarországon, tavaly viszont - az inflációs válság kezdetén - már 4500 húzta le a rolót. Már ez is rekordnak számított, azonban most időarányosan a kedvezőtlen tavalyi adatra is sikerült ráduplázni.

A tavalyi év közepétől (tehát egy év alatt) több mint 7000 bolt szűnt meg. Ilyen drasztikus, 7% feletti bezárási rátára még sosem volt példa. Mindez azonban nem is annyira meglepő, ha az ember megnézi, mi történik a kereskedelemben. A forgalom drasztikusan visszaesett, miután évtizedek óta nem látott szinte emelkedett az infláció. A dolgozók reálbére szintén jelentősen csökken, ennek megfelelően a lakosság kénytelen visszafogni a fogyasztását. A Portfolio friss elemzésében bemutatta, mely tényezők járultak hozzá a pénzromlás emelkedéséhez:

  • a választási kampány részeként a kormány 2022 elején árstopot hirdetett néhány élelmiszerre, az ebből fakadó veszteséget a kiskerláncok más (nem árstopos) termékek nagyobb áremelésén hozták be,
  • a minimálbér és a bérminimum tavalyi és idei jelentős emelését a cégek beépítették az árakba,
  • az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz néhány hónapra olyan gyors jövedelemnövekedést okozott, ami megteremtette az áremelkedés alapjait,
  • a forint jelentős esése, illetve tartósan gyenge szinten ragadása megemelte az importált termékek árát,
  • az FMCG szektorra is kivetett, illetve megemelt különadó újabb ársokkhoz vezetett, amelynek hatására Magyarországon már egy ideje nem 27%, hanem de facto 30% körüli az áfa mértéke,
  • a megemelkedett globális energiaárak hazánkban jobban sújtották a cégeket, mert itthon nem volt érdemi állami segítségnyújtás,
  • az árstop idei megszüntetésével megemelkedett a korábban befagyasztott árú termékek ára is,
    miközben a kötelező akciók intézménye újabb bizonytalanságot jelent a szektornak.

Az idei év első felében jelentősen csökkent az élelmiszerboltok, a ruhaboltok, illetve az iparcikkeket kínáló üzletek száma. Egy, a kiskereskedelemre rálátó forrás a Portfolionak elárulta, hogy sok kisbolt lehetett, amelyik a forgalom visszaesése mellett már nem bírta tovább az árstop miatti veszteséget sem. Az üzleteknek ugyanis alacsonyabb áron kellett adniuk az árstopos termékeket, mint amennyiért beszerezték azokat.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?