Az AM hivatkozott közleményének kifejezet célja, hogy a jogszabály módosításáig is ismert legyen, hogy azok a gazdálkodók, akik a HMKÁ 8 előírás teljesítésekor talajtakarásos parlagterületet is el kívánnak számolni 2024-ben, azt milyen módon tehetik meg - írta meg a NAK. Mint ismeretes, parlagon hagyott területnek az tekinthető, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, illetve amelyen kizárólag tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást – talajtakarásos parlag esetében ez a szárzúzás - végezhetnek a gazdálkodók. A növényvédőszer-használat sem megengedett, beleértve a csávázott vetőmagot is.  

HMKÁ 8 előírás alkalmazása során - ezen feltételek betartásán túl - kizárólag olyan parlagon hagyott terület fogadható el, amelyet az alábbiak szerint valamilyen módon takarnak és a pihentetési időszakban a kaszálékot nem hordják le róla. Tehát a pihentetési időszak alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról, amire alapvetően három lehetősége van a gazdálkodónak:

• talajtakaró növényzet vetése, vagy telepítése;
• méhlegelő és vadvirág keverék vetése, vagy telepítése;
• tarlómaradványok és spontán megjelenő növények meghagyása.

A parlagterületen a talajtakarásnak a talaj szempontjából leghasznosabb és leginkább kívánatos módja az e célból vetett/telepített talajtakaró növényzet. Ebben az esetben az AM közleményben szereplő növények vagy kizárólag ezek keverékének vetésével létrejött parlagterület fogadható el. A táblázatban jelölésre került, hogy mely növények vethetőek önmagukban, vagy csak a listán található más növénnyel együtt vetve, vagy telepítve fogadhatók el talajtakaró növényzetként.

A közlemény egyértelműsíti, hogy kizárólag a 2024. évben, amennyiben a gazdálkodó a vetett talajtakarást választja az adott területen, és parlagterületnek szeretné elszámolni, de 2023. év őszén oda már elvetett olyan növényt, ami nem szerepel a fenti listában, akkor a teljes területen legkésőbb a 2024. évi egységes kérelem benyújtására nyitva álló időszak végéig szárzúzást kell végeznie, és azt az egységes kérelem rendeletben szereplő módon majd be kell jelentenie. Természetesen a meglévő AKG zöldugar is elfogadott.

Méhlegelő keverék vagy vadvirágos keverék vetésével, vagy telepítésével is létrehozható a talajtakarás. Ebben az esetben a minősített szaporítóanyag felhasználása mellett a keverék vetését vagy telepítését tárgyév április 15.-ig el kell végezni. A méhlegelő keverékként vethető fajok listája megegyezik az AKG-ból ismert méhlegelő növények listájával. A vadvirágos keverék fogalma újdonságnak számít. A növényállomány kialakítása a cél, ahol valamilyen meglévő keverékbe, pl. gyepalkotókkal, zöldtrágya-növényekkel elegyítünk 5-10 százaléknyi arányban a közleményben szereplő fajokból hármat-négyet a biodiverzitás és az ízeltlábúak életterének kiterjesztése érdekében.

A takarás megvalósítható továbbá a tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával is. Ez esetben a spontán megjelenő zöld növényzetnél kaszálással vagy szárzúzással meg kell akadályozni a virágzást, illetve a szaporítóképletek kialakulását a teljes táblán – függetlenül attól, hogy a spontán zöld növényzet az előző kultúrnövény árvakelése vagy közönséges gyomnövény, beleértve a veszélyes és invazív gyomokat is. A parlagon hagyott területen a kultúrállapot fenntartása tehát minden esetben kizárólag a tisztító kaszálással és a szárzúzással megengedett.

Fontos tudni azt is, hogy ezeken a parlagterületeken termeléshez kötött támogatás nem vehető igénybe tárgyévben. Az Agrárminisztérium teljes közleménye itt olvasható, a növény listák pedig ezen a linken érhetőek el.