Sokkal nagyobb a baj, mint egy fél kiló akciós német darálthús a Lidl-ben

Sokkal nagyobb a baj, mint egy fél kiló akciós német darálthús a Lidl-ben

A beszállítók és végső soron a fogyasztók érdekei csaptak össze az elmúlt hetekben a nagyra nőtt darálthús-ügyben, amely lényegesen túlmutat egy alaptermék egyszeri akciózásán. A háttérben nem annyira a sokat emlegetett német és lengyel hatékonyság a fő tényező, bár kétségkívül ennek is van szerepe. Sokkal inkább tehető felelőssé a jelenségért az gazdálkodási és szabályozói környezet, amely egymásnak ellentmondó elvárásokkal hoz lehetetlen helyzetbe termelőt, feldolgozót és kiskereskedőt egyaránt. Amíg ez nem változik, addig újabb, hasonló esetek várhatók a következő hónapokban, vagy akár években is.

Élelmiszerbotrányként emlegette a sajtó az elmúlt hetekben a darálthús ügyét, jóllehet nem botrányos, hanem nagyon is érthető piaci folyamatok zajlottak a háttérben – akkor is, ha a piac eleve zavaroktól szenved. Ez ugyanakkor korántsem jelenti azt, hogy a termékpálya egyes szereplői, így részben a termelők, de mindenekelőtt a feldolgozók ne szenvednének eközben.

Kiskereskedők harca

Néhány hete sajtótájékoztatón jelent meg az agrárminiszter, az Agrárkamara, tejes és húsos érdekképviseleti képviselők az Aldinál, ahol a kiskereskedelmi szereplő hangsúlyozta:

Az Aldi az eseményen világosan le is szögezte: több mint 50 milliárd forinttal növelte a magyar beszállítók felé irányuló megrendeléseit tavaly, amely hozzájárul a hazai élelmiszer-feldolgozók eredményességéhez és összhangban van a kiskereskedelmi lánc korábbi vállalásaival is.

Az eseményen ugyan egyszer sem hangzott el a Lidl neve, de minden jelenlévő vette a lapot, hogy a vendéglátó kiskereskedelmi lánc lényegében a másik szereplővel szemben pozícionálja magát. A Lidl ugyanis 2021-ben – mint utóbb kiderült, félreértett – közleményben szintén a magyar hús- és tejtermékek mellett állt ki, ám azóta kínálatában nagy teret nyertek az importáruk.

Száz forint is felforgatja a piacot

Nem kellett sokat várni a cikkre, amely nyilvánosan is kimondta: a Lidl német darálthúst árul a korábban megszokott fogyasztói árnál olcsóbban. Augusztus utolsó napjaiban valóban nagy tételben jelentek meg a Lidl polcain németországi sertés darálthús-termékek. Csakhogy ezek a hasonló, de magyar gyártású termékeknél jóval olcsóbban kerültek forgalomba, a német diszkontlánc jelentős, 13-17 százalékos akcióval kínálta őket. Az 500 grammos, 30 százalékos zsírtartalmú kiszerelés 949 forintba kerül, miközben az ugyanilyen, de magyar származású termék már 1049 forint.

Az elmúlt években a hazai kiskereskedelemben óriásira nőtt Lidl lépése jelentős hatást gyakorolt a húspiacra, különösen annak alapterméket képviselő részére, a darálthús kereskedelmére. Az egyértelműen az árcsökkenés irányába ható importot a fogyasztók vélhetően örömmel, az érdekképviseleti szervek viszont rosszallással fogadták.

Ragadós a példa

A tiltakozás érvrendszere szerint a boltokban árult termékekkel idehaza vezették le a német túltermelést, márpedig a kényszerértékesítés áraihoz nem lehet mérni a normális piaci alapon működő cégek árait. Eszerint a nagy veszély az ilyen piaci akciókban az, hogy más szereplőket is árcsökkentésre kényszerít, amely nem a hazai folyamatokból következik.

Fogyasztói és politikai elvárások

A Lidl válaszában egyértelműen fogalmazott, és arra hivatkozott, hogy a kiskereskedelmi láncnak mindenekelőtt a vásárlók érdekeit kell figyelembe vennie. A lánc közölte, célja, hogy

Magyarország kormányának törekvéseivel összhangban letörje az inflációt, és ezáltal támogassa a magyar családokat. A magyar vásárlók támogatásában vívott harchoz pedig a Lidl az alacsony árak biztosításával tud hozzájárulni, a vállalat ugyanis, ahogyan eddig is, elsősorban a vásárlók érdekeit tartja szem előtt.

A vásárlók igényei mellett kétségkívül fontos szempont a politikai nyomás is, ami a kiskereskedelmi láncokra nehezedik. A politikai megszólalásokban az infláció, azon belül is az élelmiszer-drágulás elleni harc kifejezetten hangsúlyosan jelent meg az elmúlt időszakban,

A kiskereskedelmet ezen felül az általános, így például az energia-, munkabér- vagy szállítási költségemelkedésen túl sújtja egy nagyarányú, ráadásul idén még tovább emelt különadó is, nem beszélve arról, hogy a korábbi árstop és a jelenlegi kötelező akciók is veszteséget, vagy legalábbis elmaradt nyereséget jelentenek számukra. Ha mindezen körülmények mellett még az az elvárás is megjelenik velük szemben, hogy tevőlegesen csökkentsék az alapélelmiszerek árát, valóban nem meglepő, hogy kapnak az alkalmon és olcsó beszerzési források után néznek.

A baromfisok is tiltakoztak

Hogy mindez nem egy egyszeri akcióban és az arra adott reagálásokban ölt csupán testet, hanem egy nagyobb folyamat része, azt jól jelzi az is, hogy nemsokára a Baromfi Terméktanács (BTT) is közleményben jelezte, hogy külföldről származó olcsó baromfihúsok is megjelentek a Lidl magyarországi bolthálózatában. A szakmai szervezet szerint

az üzletlánc korábbi vállalását sértő magatartásával károkat okoz beszállítóinak, a baromfipiac hazai szereplőinek. Lengyel csirkemellfilé és darált pulykahús is megjelent az utóbbi időszakkan a Lidl magyarországi üzleteiben, rontva ezzel a hazai baromfiágazati szereplők érékesítési lehetőségeit. A külföldi termékeket az üzletlánc akciók keretében, jóval olcsóbban forgalmazza a magyar baromfihúsoknál, így a behozatal alkalmas lehet arra, hogy letörje a belföldi baromfiárakat, egyben negatív precedenst teremtsen.

A félelmek hasonlóak tehát itt is, és vélhetően a piaci folyamatok is úgy alakulnak majd a kiskereskedelem egészében, mint a darálthús esetében.

Szinte mindenhol jelen van az import

Mint azt a 24.hu körképe jól összegezte, minden lánc alapvetően a hazai beszerzésre épít, de sokuknál ezt rendszeresen és néhol nagyarányban egészíti ki az importbeszerzés.

Nem segít a helyzeten az sem, hogy a kiskereskedelmi láncoknak valóban egymásnak ellentmondó elvárásoknak kell megfelelniük. A fogyasztó és a politika is hűtené az inflációt, és – legalábbis a nyilatkozatok szintjén – mindkét irányból a magyar termékek fontosságát hangsúlyozzák. Rendszeresen szólítják fel a szektort tisztességes piaci magatartásra, miközben az efelett őrködő Gazdasági Versenyhivatal (GVH) árfigyelő-rendszere lényegében az áregyeztetés egyik eszközévé is válhat – ráadásul publikus módon.

Permanens piaci zavar

Eközben ugyanakkor a hazai termelők és főleg a feldolgozók azt látják, hogy egy eleve éles verseny közepette sok esetben nem is a külföldi szereplők hatékonysága, hanem inkább a feleslegessé vált tételek rendszeres megjelenése győzi le őket. Természetes elvárás a hazai szereplőkkel szemben, hogy versenyképes árakon, modern termelésben, hatékonyan előállított termékekkel jelenjenek meg a piacon. Ezügyben valóban van némi – termékpályánként eltérő mértékű – lemaradás a magyar élelmiszeriparban, a mostani helyzet azonban alighanem nem erről szól, hanem az egymásnak ellentmondó elvárások és szabályozói kényszerítések okozta piaci zavar hatásait látjuk.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?