Az agrárszektor és a farmerek szerint azonban mostanában eleget szenvedtek a háború, az infláció és a szárazság miatt, ezért később kellene nekiállni ennek a projektnek. A véleménykülönbségre, az abban rejlő politikai lehetőségekre már pártok is alakultak - Belgiumban és Hollandiában pedig jelentős befolyásra is szert tettek -, de az uniós politikai erőközpontok is igyekeznek belőle tőkét kovácsolni. Körülbelül egy hónapja az Európai Parlament megszavazta története egyik leginkább vitatott törvényjavaslatát. A Nature Restoration Law, vagyis természet-helyreállítási jogszabály az európai zöld megállapodás, Ursula von der Leyen bizottsági elnök nagy zöld élénkítőcsomagjának egyik legfontosabb része, de keserű vita lett belőle a parlament frakciói és a tagországok egy része között - írja a 24.hu.
Aggasztó hírek jöttek az európai édesvizekről: ezt sokan nem gondolták volna
Az EU a jogszabállyal azt szeretné elérni, hogy 2030-ig az unió földterületének rossz minőségű talajából 20 százalékot helyrehozzanak a tagállamok, 2050-ig pedig azt, hogy az egészet megjavítsák - és ez a 20 százaléknyi föld az, ami vitát robbantott ki: a gazdák és az agrárszektor szerint a háború, a szárazság és az infláció miatt már eleget szenvedtek mostanában, másrészt pedig, hogy ha fel kell adniuk az erodált termőföld ötödét, akkor kevesebb területük lesz állatot tenyészteni és növényt termeszteni, ami veszélyezteti a világ és az EU élelmiszer-biztonságát.
A törvény egyébként épphogy átment a parlamenten, mindössze tucatnyi szavazattal. Ettől még viszont nem lett elfogadva, hiszen azt az Európai Tanácsnak is tárgyalnia kell, de a most futó spanyol elnökség ígéretet tett erre. Ha elfogadják, akkor nincs mese, a tagállamoknak két éven belül elő kell állniuk egy saját tervvel a jogszabály teljesítésére, amit a bizottság véleményez. Vélhetőleg a tanácson átmegy majd a javaslat, húsz tagország már előre ki is kötötte, hogy támogatni fogja.
