Meglepő, ami a magyar búzával, árpával történt: ezt sokan nem gondolták volna

Meglepő, ami a magyar búzával, árpával történt: ezt sokan nem gondolták volna

Mostanra lezárult az őszi és tavaszi vetésű kalászosok, valamint a repce betakarítása az országban, és bár a tavalyi évinél lényegesen jobb eredmények születtek, mégsem lehetnek teljesen elégedettek a magyar gazdák. A kedvező időjárás és a megfelelő mennyiségű - vagy annál valamivel több - csapadék ellenére sem lett ugyanis olyan kiemelkedően jó a termés, mint amire tavasszal, egyébként jogosan, számítani lehetett. Az egyes kultúrák terméshozamai között ugyanakkor óriási különbségek tapasztalhatóak az ország különböző térségeiben, abban azonban szinte minden gazda egyetért, hogy a termény minősége sokkal jobb is lehetett volna.

A héten a végükhez közeledtek a nyári aratási munkálatok, amelyek során mintegy 1,8 millió hektáron takarították be az őszi vetésű árpát és búzát, valamint a tavaszi vetésű búzát, tritikálét, rozsot, zabot és az őszi káposztarepcét. Az Agrárminisztérium legutolsó tájékoztatása szerint az aratás jó ütemezéssel, lényeges fennakadásoktól mentesen zajlott az országban, augusztus elejére az őszi árpa 100%-át betakarították, a búzából csupán mintegy 50 ezer hektárnyi terület maradt hátra. Feldman Zsolt, a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért államtitkára jelentésében közölte, hogy a betakarítás időszakában a kalászosok és a repce is kedvező állapotban volt az aratás időszakában, bár az elmúlt hetek viharos időjárása komoly károkat okozott egyes területeken az árpánál és kisebb mértékben a búzánál is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi árpa 5,51 tonna hektáronkénti országos átlaghozamot mutatott, és a területbővülésnek is köszönhetően csaknem  2,2 millió tonna őszi árpát arattak idén, szemben a 2022-es 1,4 millió tonnás eredménnyel. Az őszi búza termőterülete az előző évekhez képest jelentősen növekedett és nemcsak elérte, de valamivel meg is haladta az 1 millió hektárt. A hektáronkénti országos átlaghozam 5,6 tonna volt a búzánál, így az össztermés is 5,6 millió tonna körül alakulhatott. Ha visszaemlékszünk, tavaly az őszi búza termésátlaga hektáronként 4,4 tonna, az össztermés pedig 4,2 millió tonna volt. A kalászosok mellett az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött mostanra. A repce vetésterülete idén jelentősen, 50 ezer hektárral csökkent a tavalyi évhez képest, ugyanakkor a 189 ezer hektáron jó termésátlaggal, hektáronként 3 tonnával összességében 600 ezer tonna körüli termést adott. Ez a nagymértékben lecsökkent vetésterület ellenére is magasabb, mint a 2022-es 506 ezer tonnás mennyiség. A jelentésben szó esett arról is, hogy a kisebb területen termesztett kalászos gabonák - tritikálé, rozs, zab - aratása is a végéhez közeledik, az idei eredmények ezeknél a növényeknél is meghaladják a tavalyi értékeket.

EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET
EZ IS ÉRDEKELHET

Az előzetes várakozások biztatóbb eredményt mutattak

Ennél jóval sötétebben látta a helyzetet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A MOSZ szerint ugyanis egyre rosszabb feltételek mellett zajlott az aratás, a munkálatokat nagyban hátráltatta az időjárás, a rengeteg eső és a növényeket lefektető szél. Emiatt azonban a termelőknek költségnövekedéssel és a termény minőségének romlásával kellett számolniuk. Míg korábban sokan úgy vélték, hogy az idei akár rekordtermés is lehet a kedvező időjárás miatt, mostanra azonban már látszik, hogy közepes hozammal kell kiegyezniük a gazdáknak a kalászosoknál. A szövetkezet szerint ugyanakkor súlyosbítja a helyzetet, hogy a terményt veszteséggel sem lehet eladni, ugyanis az Európát elöntő ukrán gabona miatt alacsonyan vannak az árak, a raktárak azonban tele vannak a tavalyi hazai, illetve import gabonával. Mint írták,

jelenleg a feldolgozói, termelői raktárak jelentős tavalyi, illetve ukrán készletekkel bírnak, kereslet az új termények iránt lényegében nincs. Ha valaki mégis venne gabonát, 60-70 ezer forintot, a hazánkban is irányadó európai árnál csak 30-35%-kal kevesebbet adna érte. A búzatermesztésnél például a tagi jelzések alapján a költségek elérik az 550 ezer forintot hektáronként, miközben ez a jónak tekinthető 6 t/ha átlagtermés és 70 ezer forint/tonnás ár mellett is 130 ezer forintot meghaladó hektáronkénti veszteséget jelent.

De hogy látják a helyzetet a magyar gazdák?

Bár idén az időjárási és termesztési körülmények megfelelőnek mutatkoztak, és a vetés után nem sokkal kifejezetten biztatóak voltak az első állapotfelmérések, mire a betakarításra került a sor, addigra jelentősen megváltozott az összkép. De hogy érzik ezt a magyar gazdák? Mennyi terményt tudtak betakarítani az ország különböző pontjain, és milyen hozamokról számolhatnak be? Az Agrárszektor ennek járt utána.

Németh Zoltán, a Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az árpa és a repce aratásával már végeztek, előbbinél átlagosan nettó 7,9, illetve bruttó 8,1 tonna/hektáros eredményt értek el, míg utóbbinál átlagosan nettó 4,5 és bruttó 4,7 tonnát takarítottak be hektáronként. A búza aratása még nem ért véget, a sok eső miatt lassabban haladnak a munkálatokkal - mondta el a szakember, hozzátéve, hogy 5-10 tonna közötti eredmények születtek az egyes táblákon, de az átlag körülbelül 7,4 tonna/hektár lesz nettóban, és 7,6 bruttóban. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy az árpá minősége alacsony-közepes lett, a hektolitersúly peedig 58-60 liter között mozog. A repce jó minőségű, a hektolitersúly 46-48 liter között mozog, míg a búza kifejezetten gyenge, inkább takarmányminőségű lett, 70-75 liter közötti hektolitersúllyal. A zalai cég növénytermesztési ágazatvezetője úgy fogalmazott, hogy a búza és az árpa körülbelül 15%-kal maradt el a korábbi várakozásoktól, míg a repce ugyanennyivel volt fölötte.

A Fejér vármegyei Enyingi Agrár Zrt.-nél sem elégedettek maradéktalanul a betakarítás eredményeivel. Szilárdi József, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője elmondta, hogy ők nem foglalkoznak repcével, az árpánál átlagosan 5,6 tonna/hektáros, a búzánál pedig átlagosan 6,8 tonna/hektáros eredmények születtek. A betakarított termény azonban a szokásosnál gyengébb lett, a búza kétharmada takarmányminőségű, csak egyharmada első osztályú, ugyanakkor az árpát illetően a szakember úgy fogalmazott, hogy azzal - minőségi szempontból - nem volt gond. De még az se felelt meg a várakozásoknak, mindkettőnél 7,2 tonna/hektáros átlaghozamot becsültek tavasszal. Szilárdi József szerint, így nézve az árpa volt a nagyobb csalódás.

A Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa, Szűcs András is arról számolt be az lapunknak, hogy repcét nem vetettek, ellenben őszi árpát és búzát igen. Az árpánál átlagosan 6,5 tonna/hektáros eredmények születtek a baranyai vállalkozásnál, a búzánál pedig 7,3 tonna/hektár lett az átlaghozam. A minőséget illetően a szakember elmondta, hogy a hektolitersúlyokkal voltak problémák: az árpánál 58-60 liter lett, megfelelő fehérjetartalommal, a búzának azonban csak 60%-a volt malmi minőségű, a többi pedig takarmányminőségű. Szűcs András közölte, hogy a malmi minőségű búzánál kisebb lett a hektolitersúly, mint kellene, ugyanakkor a fehérje- és sikértartalom megfelelőnek bizonyult. Minőségben az árpa gyenge hektolitersúlya meglepő volt, búzáé kevésbé. A főagronómus az Agrárszektor kérdésére elismerte, hogy az eredmények mennyiségileg egyáltalán nem feleltek meg az előzetes várakozásoknak, a szakember szerint ugyanis nincs olyan termelő az országban, aki nem 8 tonnát várt volna hektáronként a búzából és az árpából. Szűcs András szerint mindenki azt hitte, hogy sokkal jobb mennyiségekkel és minőségekkel fogja zárni az aratást, de ez nem valósult meg.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél az elvárthoz képest egészen jó lett az őszi búza és az árpa hozama - tudtuk meg a vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettesétől, Szabó Pétertől. A szakember elmondta, hogy a búzánál 6,5-7,5 tonna/hektár közötti eredmények születtek, de volt olyan táblájuk is, ahol 7,5-8,0 tonna/hektár is megvolt, az árpánál pedig átlagosan 6,0-6,5 tonnát tudtak betakarítani hektáronként, ami az előző évek átlagához képest jónak mondható. Szabó Péter beszélt arról is, hogy eddig egyedül a repcénél érzik azt, hogy a tavalyi aszályos évhez képest is alacsony lett a hozam, mindösszesen 4,0-4,2 tonna/hektárt sikerült betakarítani ennél a kultúránál. A termény minőségét illetően a vállalkozás vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy ők elsősorban takarmánycélú növénytermesztést folytatnak, de a fehérje- és sikértartalmat megnézték, ezek azonban alacsonyak lettek, csak néhány fajta hozta a 30-as sikért. A szakember beszélt arról is, hogy a kalászosok hozták az elvárásokat, a repcénél viszont volt egy kis meglepetés, mivel a tavalyi, aszályos évben a sokkal rosszabb körülmények ellenére magasabb hozamokat értek el, mint idén, amikor elvileg minden adott volt egy kiemelkedő terméshez.

Összességében elmondható, hogy a tavalyi év - ez vitathatatlan - katasztrofális volt, a termés egy része elpusztult, a betakarított hozamok pedig olyan alacsonyak és rossz minőségűek voltak, hogy azt még sokáig fogja emlegetni keserű szájízzel a magyar gazdatársadalom. És bár az idei évben látszólag minden adott volt hozzá, hogy az aszályos évek után egy, ha nem is rekord, de kiemelkedő termés szülessen, a végső eredmények némileg csalódást keltőek lettek a nyári betakarítású kalászosok és a repce esetében.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?