2024. július 16. kedd Valter
Sok probléma volt az egységes kérelmekkel: ezeket rengetegen elrontották

Sok probléma volt az egységes kérelmekkel: ezeket rengetegen elrontották

agrarszektor.hu
2023. június közepén az Agrárminisztérium közleményben foglalta össze az idei egységes kérelmekkel kapcsolatos tapasztalatokat. Az új uniós szabályozás miatt rengeteg változás történt az előző évekhez képest, ami a beadási folyamatot nehezítette. A gazdák, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), a tenyésztőszervezetek és az állami apparátus is igyekeztek megfelelni az új előírásoknak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy voltak gondok az egységes kérelmek kitöltése során.

Idén az előző évihez képest 1,5%-kal több, csaknem 165 ezer egységes kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók az új uniós szabályok alapján meghirdetett 52 agrártámogatási jogcímre, mintegy 5 millió hektár terület után igényelve támogatást. A fiatal gazdák - annak ellenére, hogy a feltételek szigorodtak - idén a tavalyihoz hasonló mennyiségű kérelmet adtak be, ami a generációváltás szempontjából jó számnak mondható - olvasható a MÁSZ oldalán. Összesen közel 6900 fiatal termelő adott be kérelmet, a 2022-eshez képest jóval több, nagyjából 229 ezer hektár nagyságú területre.

A juhászoknak nagy változást hozott az idei beadási rendszer

A kérelembeadásban a legtöbb újdonság az állattartók közül a juhászoknak volt - mondta el Kirsching Ágnes, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSZ) operatív igazgatója. Az MJKSZ minden lehetőséget megragadott, hogy felhívja tagjai figyelmét azokra a változásokra, amelyek az idei évtől indultak az anyajuhtartás támogatásával és általában az egységes kérelemmel kapcsolatban - hangsúlyozta a szakember. A legjelentősebb és egyben legneuralgikusabb változást az úgynevezett megszemélyesített kérelmek, azaz a fülszám szerinti igénylések jelentették, és az, hogy a beadás időpontja egybeesett a területalapú és más állatalapú támogatásokéval.

Késve készültek el végrehajtási rendeletek és a Kincstár közleménye

Magyarország 2023-2027-re vonatkozó KAP stratégiai tervét tavaly november 7-én fogadta el a Bizottság, így a hazai jogszabályok megalkotására és az informatikai fejlesztésekre szűk 5 hónap állt rendelkezésre. A hazai jogszabályok április 19-én jelentek meg, az egységes kérelem felülete április 20-án nyílt meg, de a Kincstár közleménye csak április 24-én jelent meg, így kollégáimnak az igazoláskiadás kezdete tervezhetetlen volt - mondta Kirsching Ágnes. Pedig az MJKSZ egy új programot is fejlesztett a szakszerű apaállat-használat igazolására, ugyanis idéntől már nem az anyajuhlétszámot kell igazolni, hanem azt kell ellenőrizni, hogy a juhtartó a jogszabályban rögzített apaállat-használatról gondoskodott-e. A kérelembeadást nehezítette, hogy sokszor lefagyott a központi adatbázis, nem frissültek az adatok és a listák, illetve az egyedleltár adatait nem vezették át a Kincstár által használt felületre.

Mik voltak a leggyakoribb nehézségek?

A kérelmek benyújtásánál a leggyakrabban előforduló hiba az volt, hogy akinek tenyészetszétválasztása volt, azoknak a korábban lezárt tenyészetek adatait is rögzíteniük kellett, csak ezután tudták minden jogosult állatra benyújtani a kérelmüket - hívta fel a figyelmet az MJKSZ operatív igazgatója. Probléma volt továbbá, hogy sok gazdának nem volt ügyfélkapuja, így csak papíralapon tudta elküldeni a Nébihnek a szállítóleveleket. Ezek feldolgozása normális ügymenet szerint is több hét, de, ha a dokumentumokat hibásan töltik ki, akkor ez az idő még hosszabb. Sokaknak bosszúságot okozott, hogy az informatikai rendszerek kelleténél hosszabb átfutási ideje miatt az április vége, június eleje között született borjak nem szerepeltek a kérelmezési felületen, és az érintett tehenek végül nem kerülhettek fel a támogatásra jogosult egyedek közé.

Fejleszteni kell a szarvasmarha központi adatbázisokat

A szarvasmarhatartóknál a különböző adatbázisok (TIR/ ENAR) közötti nehézkes kommunikáció és lassú adatáramlás okozott a legtöbbször problémát, ezért ezeknek a fejlesztésére és összehangolására a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Sok esetben a késve vagy egyáltalán nem is frissülő ENAR-adatbázis miatt a Kincstár listája (a megszemélyesítés) nem volt naprakész. Másik jellemző hiba volt, hogy a hízott bika támogatásánál a falugazdászoknak több alkalommal manuálisan kellett az állatokat ellenőrizni és a hiányosságokat javítani, mert a központi lajstromszám (KPLSZ) alapú apaállat-igazolások sem voltak naprakészek.

A lezárt tenyészeteket is fel kell tenni a listára

A valós bekerülésnél későbbi, Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR) történő hibás adatrögzítést kizárólag a megyei vagy járási koordinátor segítségével lehetett orvosolni. Ez egy bizonylati úton folyó, hivatalos adatátíráshoz szükséges engedélyeztetési folyamat volt, ami hosszadalmas ügyintézést jelentett, és előfordult, hogy emiatt estek ki jogosult egyedek a támogatási lehetőségből. A Kincstár jövőre ezt a problémát úgy tervezi megoldani, hogy a lezárt tartási helyek is látszani fognak a rendszerben, így az idősebb egyedeknél is a valós bekerülési adatok szerepelhetnek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?