2024. április 25. csütörtök Márk
Valami nem kóser: hónapok óta nem működik Köves Slomóék vágóhídja

Valami nem kóser: hónapok óta nem működik Köves Slomóék vágóhídja

agrarszektor.hu
Hónapok óta zárva van a Köves Slomóhoz és az általa vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH) kötődő, korábban már milliárdos veszteséget termelő csengelei kóser vágóhíd a 24.hu információi szerint. A vágóhidat üzemeltető Quality Poultry Kft. írásbeli válaszában megerősítette a lapnak, hogy még 2022-ban döntöttek a leállás mellett, ám hogy mit hoz a jövő a vágóhíd számára, arról egyelőre több mindent is el tud képzelni a menedzsment, biztos irány azonban egyelőre nincs.

A lap több forrásból is úgy értesült bezárt a csengeli kóser vágóhíd, amely információt a Quality Poultry Kft. írásbeli válaszában meg is erősített. Az EMIH kóser vágóhídját a Csongrád-Csanád megyei Csengelén hat évvel ezelőtt, 2017 nyarán nyitották meg. A korábbi konzervgyár helyén létesített, alapvetően libára szakosodott, összesen 2,8 milliárdba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásnak köszönhetően valósult meg. A megnyitón akkor elhangzott, hogy ez a világ legnagyobb kóser libavágóhídja és -feldolgozója. Csakhogy a 2017-ben elindított csengelei üzleti vállalkozás hamar súlyos veszteségeket kezdett termelni. A nyilvános beszámolók szerint 2020-ban mínusz 54 millió, 2021-ben pedig mínusz 64 millió forint adózott eredménnyel zárt.

A 24.hu-nak írásban válaszolt a csengelei vágóhíd üzemeltetője, a Quality Poultry azzal kapcsolatban, hogy miért zártak be, és mik a további tervek:

2020 óta Magyarországon nyolc madárinfluenza-járvány ciklus volt. Bács-Kiskun és Csongrád megyében, ahol a vágóhíd, valamint a libatelepeink többsége működik, az elmúlt 36 hónapból nagyjából 14 hónapig zárlat volt, ami azt jelenti, hogy az állatokat nem lehetett a nevelő és tömő telepek között mozgatni, illetve tilalom alá esett a vágóhídon levágott madarak exportja Izraelbe. (A jászberényi kóser vágóhíd szerencsésebb helyzetben volt, ugyanis Jászberény lényegesen kevesebb alkalommal tartozott  fertőzött területbe.) Erre tekintettel 2022 novemberében a vágóhíd tulajdonosi köre úgy döntött, hogy a vágóhíd működését az eredeti modell szerint szünetelteti, amíg a madárinfluenza problematikájára nincs rendszerszintű megoldás. A csengelei vágóhíd jövője szempontjából jelenleg három lehetséges irányt vizsgálunk: szorosabb együttműködés kialakítása más, víziszárnyast feldolgozó cégekkel, így növelve a működés rezisztenciáját a területi korlátokkal szemben; a vágóhíd működésének szüneteltetése a madárinfluenza elleni oltás hatósági bevezetéséig (jelenleg az oltás fejlesztése kísérleti szakaszban van); illetve a vágóhíd átalakítása kóser baromfi vágóhíddá (a víziszárnyasok vágásának megszüntetésével).

A vallási előírásoknak megfelelő élelmiszer-előállítás hazánkban még kuriózumnak számít, de világszerte nagy jelentősége van. A vágást illetően alapvetően két nagy területet lehet megemlíteni: az iszlám előírásainak megfelelő halal és a zsidó szabályok szerinti kóser rendszereket, amelyek az élelmiszeripar szempontjából egyfajta minőségbiztosítási rendszerekként értelmezhetők. Az ezeknek való megfelelés nem egyszerű, de az így elérhető piac jó lehetőségeket tartogathat. Különösen a halal vágásban van üzleti fantázia, mert lényegesen egyszerűbb, mint a jóval szigorúbb kóser szabályrendszer. Mindkettőben közös, hogy kizár bizonyos állatfajokat, például sertés fogyasztása természetesen szóba sem jöhet ezekben a vallásokban. Az is közös, hogy ünnepnapokon tilos a vágás, és az állatokat nem lehet kábítani sem gázzal, sem árammal, vágásuk ugyanakkor egyetlen metszéssel, az állatok hosszas szenvedése nélkül elfogadható csupán. A szigorúbb kóser előírások ezen felül számos feltételt is szükségesnek tartanak, például tilos a vér bárminemű felhasználása, a húst só segítségével "kóserítani" kell, a higiéniai jogszabályok szerint pedig ezt a sót meg kell semmisíteni. A feltételek ellenére lehet piaci előny ilyen vágásoknál, a termék magasabb áron értékesíthető, és különösen a halal termékek fogyasztói köre nagyon nagy, globálisan mintegy másfélmilliárd főt számlál az elérhető piac. Az iszlám szabályok szerinti étkezésnek ráadásul Európán belül is nagy piaca van, különösen Franciaországban, a Benelux-államokban és Németországban jelent masszív fogyasztói réteget a halal termékek vásárlói köre. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!