Erdős Norbert a tárca MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében arra is felhívta figyelmet, hogy az intézkedés óta a vásárlók sokkal jobban tudnak tájékozódni a magyar élelmiszerekről vagy akár a húsokról a boltokban. Az államtitkár szerint a juhhús fogyasztása - azon túl, hogy régi hagyománya van Magyarországon - a modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető. Ennek ellenére Magyarország az évi egy személyre jutó 0,35-0,38 kilogramm juhhús fogyasztással messze elmarad az uniós átlagtól, ami meghatározóan a Brexit következtében 1,9 kilogrammról, 1,3 kilogrammra csökkent. A belföldi fogyasztás növekedésével viszont mind az állattartók, mind a feldolgozók biztosabb, stabilabb jövőt építhetnének - emelte ki Erdős Norbert.

A közlemény idézte Kukovics Sándort, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, a koronavírus-járvány a juhtartókat is erősen érintette, csaknem 7785 tenyésztő megélhetése került veszélybe. A szakember hozzátette, az unió piacán létrejött bárány- és juhhús hiány miatt rég nem látott szintű volt a vágóbárány értékesítési ára, a juhtej-termelés tavalyi mennyisége pedig az előző évekhez képest 100 ezer literrel maradt el. Mivel Európa juhhúsból nem önellátó, behozatalra szorul, ezért jelentős a kereslet a magyar élőjuh iránt is, tavaly mintegy 7050 tonnányi élőállat kivitelére került sor, ennek értéke az előzetes adatok szerint meghaladta a 46 millió eurót.

A szervezet ügyvezető igazgatója közölte, az ágazat felemásan teljesít, mert az export területén 90%-os az élőállat kivitele, de a belföldi fogyasztás nagyon alacsony. A közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy 2021. január 1-jével elindult az unió támogatásával az ágazatot segítő, bárányhús fogyasztást népszerűsítő második promóciós kampány, amelynek köszönhetően évente 260 ezer eurós támogatáshoz jut az ágazat 2023-ig.