A NAK szerint azonban ügyelni kell arra, hogy a keverék a 10/2015 . (III.13.) FM rendelet mellékletében szereplő legalább két fajból álljon. Az állományt legalább 60 napig a területen kell tartani, s azt követően a talajba, vagy a talajra kell forgatni. A növényállomány megválasztásánál arra is oda kell figyelni, hogy az ember ne okozzon vele növényi kártételi lehetőségét sem a saját, sem a szomszédos területek vonatkozásában. A fényért, tápanyagokért és vízért folytatott versenyben egy életerős takarónövény jelentősen csökkenheti a gyomok növekedését. A levélfelület összezáródása elveszi a fényt gyomnövény elől (pl. pohánka, sziki kender). Ennek érdekében fontos, hogy a megfelelő magszámmal kerüljön elvetésre a növényállomány, hiszen csak ekkor biztosíthatja a gyomelnyomó képességet (szakértői javaslat a gyomelnyomó képességhez a 125-150%-os magnorma alkalmazása). A lassú, egyenetlen kelés hiányos állományhoz vezet, ahol a versengés nem jelent kihívást a gyomoknak. A gyomelnyomással kapcsolatban nemrégiben a Syngenta szakemberei jutottak érdekes eredményekre, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Vegyszer sem kell hozzá: így védekezhetnek a gyomok ellen a szemfüles gazdák
Szakértők szerint a nyáron lekerülő növények után azonnal vethető pl. a pohánka, sziki kender, cirok. A daikon retek (meliorációs retek), mustár, zab, bíborhere, bükköny és rozs augusztustól kerülhet a földbe, amennyiben ekkor már megfelelő csapadékellátottság várható. A bükköny és a rozs vetése egészen késő őszig lehetséges. A növényválasztásnál ismerni javasolt továbbá talajaink kémhatás-viszonyait. A savanyú, gyengén savanyú talajokon (erdőtalajok, hajdúsági kilúgzott csernozjomok pl.) használható például a zab, a pohánka, a szöszös bükköny, a csillagfürt és a rozs. Meszes talajokra a keresztesvirágúak, így például a somkóró javasolt. A tápanyaggal gyengén ellátott területekre javasolják pl. a pohánkát, a sziki kendert, rozsot, négermagot, szöszös bükkönyt. A nitrogénben szegény földeken a nitrogénkötő pillangósok lehetnek az ideális választások.
Mint az ismeretes, a fenntartási 60 nap alatt nem lehet növényvédőszert használni, s nem alkalmazható csávázott vetőmag sem. Nem szükséges fémzárolt vetőmag alkalmazása, azonban a gazdálkodási naplóba az agrotechnikai műveletek rögzítése elvárt. Fontos azonban, hogy a VPAKG tervezett zöldtrágyázás területe adott évben nem eshet egybe az ökológiai másodvetés területével az esetleges helymódosítás kapcsán sem. Ezt a beadó felület sem engedi meg rögzítéskor.
Az Agrárkamara arra is figyelmezteti a gazdákat, hogy ne feledjék el, hogy a zöldítés esetében az évelő nitrogénmegkötő növényeknek szeptember 30-ig a területen kell lennie (AKG és termeléshez kötött támogatás esetében ilyen elvárás nincs). A VPAKG és a VPÖKO támogatottak esetében feladat még a tápanyag-gazdálkodási terv szeptember 30-ig - vagy a főnövény lekerülése után 30 nappal - a tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítése a jövő évi kultúra vonatkozásában.
A mindenkire vonatkozó Helyes Mezőgazdaság és Környezeti Állapot előírásai szerint a termeszteni kívánt tavaszi vetésű kultúrák esetében szeptember 1-től a nitrátérzény területeken a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése megengedett, míg a többi terület vonatkozásában az szeptember 30-tól folytatható.
