Amerikai és francia tudósoknak, közöttük a francia Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezetkutató Intézet (INRAE) munkatársainak számítógépes modellezései szerint a borvidékek 56 százaléka válna alkalmatlan a szőlőtermesztésre 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén, 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig 85 százalékuk, márpedig a tudósok ezt a második eshetőséget tartják valószínűbbnek. Más régiók viszont alkalmassá válnának bortermelésre.
Népszerű szőlőfajták tűnhetnek el a balatoni borvidékről
Az előrejelzés szerint a máris meleg éghajlatú országok szenvednék el a legnagyobb veszteségeket, Olaszország és Spanyolország borvidékeinek például mintegy 65 százaléka menne tönkre, és alig 10 százaléknyi új terület válna alkalmassá szőlőtermesztésre. Más vidékeken, így Új-Zélandon és az Egyesült Államok északi részén viszont nőne a művelhető területek nagysága, szőlőfajtától függően 15-100 százalékkal. A mérsékeltebb éghajlatú országokban, így Franciaországban és Németországban 20 százalékkal csökkenne a művelhető terület nagysága.
A kutatók a modellezés alapján hangsúlyozták, hogy a veszteségeket más fajtákra való áttéréssel enyhíteni lehetne. Ennek segítségével a borvidékek veszteségét 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén 56-ról 24, 4 Celsius-fokos felmelegedésnél pedig 85-ről 58 százalékra lehetne csökkenteni.
A meleget jól tűrő, későn erő fajták, mint a syrah, a grenache és a mourvedre a jelenlegi bortermelő vidékeken fejlődnének jobban, míg a saszla, a pinot noir és a chardonnay az északabbra fekvő új régiókban terjedhetnének el jobban. Az ilyen változások
- vélik a szerzők.
