2017-ben 34,5 százalékos volt az állattenyésztés részesedése a bruttó kibocsátásából Magyarországon, ami az elmúlt években sokat nem változott és nem is várható jelentős elmozdulás középtávon - mondta Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója a siófoki Agrárszektor Konferencián. Már az is komoly eredmény lenne, ha a 40 százalékos uniós átlagot sikerülne elérni.
Ha az állattenyésztés kibocsátását részletesen is megnézzük, jól látszik, hogy 29 százalékkal a baromfiszektoré volt a legnagyobb, amelyet a sertéságazat követ 27 százalékos részesedéssel. Az elmúlt éveket tekintve idén volt a legmagasabb a vágótehén ára, hét százalékkal emelkedett ugyanis a tavalyihoz képest, miközben a sertés felvásárlási ára 12 százalékkal csökkent, ami elsősorban az uniós árak változásának, nem pedig az ASP megjelenésének köszönhető.
A nyerstej exportára az év második felében látványosan emelkedett a tavalyihoz képest, a kivitt mennyiség 2017-ben a korábbi felére esett vissza és ez idén még tovább csökkent. Arányát tekintve az export a hazai felvárlás kevesebb mint 10 százalékát teszi 2018-ban - tette hozzá Wagenhoffer Zsombor, a 2019-es évvel kapcsolatban pedig elmondta, hogy habár a magyar állattenyésztés piaci kilátásai jók, a kockázat egyre nagyobb szinte minden területen.
Törökország jelenleg a világ harmadik legnagyobb élőmarha importőre az USA és Olaszország után. Az ázsiai ország szarvasmarha-létszáma 2010 óta 45 százalékkal emelkedett, Magyarország pedig 2017-ben 67 ezer élőmarhát exportált Törökországba, ami a teljes török import tíz százaléka. Kiemelte, hogy a magyar élőmarha-export fele Törökországba megy. Ezért is van annak nagy jelentősége, hogy ez a piac októberben elismerte Magyarország kéknyelv mentességét, ami jelentősen könnyíti az élőállat kiszállításokat.
A magyar vásárlóerő 2014 óta folyamatosan növekszik, a probléma csak az, hogy nem olyan mértékben, ahogy azt a termelők szeretnék. A 2018-as év értékelése kapcsán Wagenhoffer Zsombor kiemelte, hogy habár Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis, szerinte nem volt annyira drasztikus a jelenléte, mint amire az ágazat készült. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vírus terjesztésében az ember szerepe sokkal nagyobb, mint a vaddisznóké, ezért elsősorban a hatóság és az állattartók hozzáállásán múlik, hogy sikerül-e izolálni az eseteket vagy sem. Az ASP a környező országokban komoly veszteségeket okozott.
Óriási aszály tombolt idén Európában, így Magyarországon is hatalmas szárazság volt az évben - emelte ki. Az ügyvezető igazgató szerint az öntözött területek megduplázása lenne a cél Magyarországon, 110 év alatt ugyanis 10 százalékkal csökkent a csapadék mennyisége, a mezőgazdasági területek pedig alig két százalékán öntözünk jelenleg. Wagenhoffer Zsombor azt is kihangsúlyozta, hogy egyre erősebb a "zöld terror", vagyis folyamatosan jelennek meg a tej és a hús helyettesítésére készített növényi eredetű vagy szintetikus termékek, húsok és italok formájában, és elmondta, hogy egyre többen követelik az intenzív állattartás betiltását is.
