Széna, szalma, silókukorica és szilázsok - mind-mind keresett termékek lettek a német piacon. A hónapokig tartó aszály megette a hatását: minden korábbinál magasabbra kúsztak a tömegtakarmányárak. A csekély kínálatot a magas szállítási költségek is tetézik. A németek nem szoktak hozzá, hogy nyáron kisüljön a legelő és a kaszáló, így fűfélékből is szűkében vannak. Augusztus közepe óta nem hogy nem javult, hanem romlott a helyzet. Az ország északi területein a szeptember közepi, utolsó kaszálás is elmaradt. A széna ára az általános takarmányhiány miatt a szalmánál jóval nagyobb mértékben drágult. Egy tonna szénáért 147 eurót is megadnak, ami 47.500 forintnak felel meg. A drágulás mértéke egyetlen hónap alatt 15 euró volt.
Az átlagosan 47 ezer forintos szénaár 40 százalékkal magasabb költségszintet jelent a tavalyinál, és 10 százalékkal haladja meg a két évvel ezelőtti, májusban mért rekordot. Az ország különböző régióiban az eltérő időjárás és állatsűrűség okán más-más árszintek alakultak ki. Továbbra is észak-nyugaton a legdrágább a széna, de a hiány keleten és délen is felfelé húzta az árakat.
de hasonlóan magas árak tapasztalhatók Türingiában, Hessen vagy Schleswig-Holstein tartományban is. A skála másik végén Vesztfália és Mecklenburg, illetve Szászország áll. Bajorországban is csak 145 eurót, mintegy 47 ezer forintot ér egy tonna széna.
A szalma tonnánkénti ára augusztusban átlagosan 97,7 euró volt, ami szeptemberre 101 euróra, azaz bő 32 ezer forintra kúszott fel. A legolcsóbban Szászországban lehet beszerezni a szalmát, 78 euróért (25 ezer forintért) tonnáját, míg a legdrágabban Schleswig-Holstein tartományban lehet megvásárolni: 142 euróért (46 ezer forintért), Bajorországban pedig kerek 100 eurót, bő 32 ezer forintot kell leszurkolni a gabonaszárért.
