A Bizottság a következő változtatásokat tette a zöldítés terén:

• Az a másodvetés, amelyik a takarmányellátást szolgálja, tisztán is elvethető, nem kötelező magkeverék használata.
• A kéthónapos területen tartás kötelezettségét le lehet rövidíteni annak érdekében, hogy az árpa- vagy búzavetés időben megtörténhessen.
• A búza- vagy árpavetéseket is lehet másodvetésként, illetve legeltetésre használni.
• A parlagterületek kaszálása és legeltetése nemcsak a balti államokban, Lengyelországban, Dániában, Finnországban és Svédországban megengedett, hanem kiterjesztették Franciaországra is.

A fenti könnyítések visszamenőlegesen is érvényesek, tehát a már elvetett zöldtrágyanövényekre is vonatkoznak. A brüsszeli döntés nem kötelező érvényű az egyes tagállamokra, csupán egy lehetőség, amivel élni lehet. Hazánkban a zöldtrágyanövényeknek 60 napon át kell a területen maradniuk, mielőtt betárcsázásra kerülnek. Utánuk jellemzően már csak tavasszal vethető főnövény. A kivételes szabály azonban most lehetőséget adna egy búzavetésre is a zöldítést célzó állomány után. A magyar kormány egyelőre nem hozott döntést a kérdésben.

Brüsszel engedélyezte a területalapú támogatás 70 százalékának és a vidékfejlesztési pénzek 85 százalékának előlegként való kifezetését is október közepétől. A javaslatok formális megszavazása még hátra van, de ettől már nem várható szabálymódosulás.