Előnyösek lehetnek a magyar kertészeti ágazat számára is azok a precíziós növénynemesítési eljárások, amelyek egyre jobban terjednek a világban - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. Az úgynevezett génszerkesztési technikák ma a legmodernebb nemesítési beavatkozásoknak számítanak, amelyek a természetben maguktól is végbemenő folyamatokhoz (mutációkhoz) hasonló változásokat idéznek elő.
A génszerkesztés alapvetően különbözik a genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozásától, mivel ez utóbbiakba más élőlényekben található géneket építenek be. A precíziós eljárások viszont egy adott élőlényen belül változtatják meg a genetikai összetételt, ezért tekinthetők olyan beavatkozásoknak, amelyek a természetben is lejátszódnak. A természetes mutációkhoz viszont sokszor évmilliókra van szükség, míg a génszerkesztés akár néhány évre rövidítheti ezt az időszakot.
Az emberiség történetében az első növénynemesítési eljárás a szelekció volt, amikor a kedvező természetes mutációkat kiválogatták, majd azokat stabilizálták és termelésbe vonták - húzta alá Mártonffy Béla. A génszerkesztés - tette hozzá - nem tekinthető másnak, mint az alkalmazott nemesítési technológiák legkorszerűbb változatának, amellyel az emberiség igyekszik kihasználni a jelenlegi technológiai fejlettségi szint előnyeit.
Az elnök szerint a hazai kertészeti szektor versenyképessége múlhat azon, Magyarországon is alkalmazni lehet-e majd a precíziós növénynemesítési eljárásokat. Ezek nélkül - állította - a hazai kertészeti ágazat olyan "termelési skanzenné" válhat, amely a világszínvonalhoz képest feleakkora hatékonysággal működne. A génszerkesztést a kertészetben főként arra lehetne felhasználni, hogy javuljanak a termékek beltartalmi mutatói, illetve a haszonnövények ellenállóbbakká váljanak a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
Mint ismert, Magyarországon alaptörvényi szintű tilalom van érvényben a GMO-kkal szemben, a génszerkesztést viszont Nagy István agrárminiszter több közelmúltbeli nyilatkozatában is támogatásra méltó nemesítési beavatkozásnak minősítette. A precíziós technikákkal kapcsolatban sincs azonban egységes szakmai-politikai konszenzus, mivel többen az új eljárásokat is GMO-s módszereknek tekintik, mások pedig az ökogazdálkodás veszélyeztetésétől és a felhasználható fajtaválaszték szűkülésétől tartanak.
