Ennek értelmében 5 százalékra csökkentik a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok eddigi 10 százalékos részarányát, hogy ezáltal is serkentség a második generációs, nem élelmiszernövényből előállított üzemanyagok kifejlesztését, melyek nincsenek hatással az élelmiszer-termelésre. E bioüzemanyagok üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének értékelésekor most először figyelembe fogják venni a földeken alkalmazott művelési ág átalakításának - a földhasználat közvetett megváltoztatásának - becsült globális hatását. Günther Oettinger energiaügyi biztos a következőket mondta: "A javaslattal további ösztönzést kívánunk nyújtani a legjobb bioüzemanyagok kifejlesztéséhez. A jövő bioüzemanyagaitól lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást és az üzemanyagimport-kiadások csökkenését várjuk."
Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa így fogalmazott: "Az éghajlatváltozással szembeni eredményes küzdelem csak a valóban fenntartható bioüzemanyagok használatával lehetséges, ezért csak olyan bioüzemanyagokba érdemes pénzt fektetnünk, amelyek a kibocsátások tényleges csökkenését eredményezik, és nem jelentenek konkurenciát az élelmiszereknek. Az első generációs bioüzemanyagok előállítását természetesen nem állítjuk le, azonban jelezzük, hogy a jövőben a bioüzemanyagok részarányának növekedését fejlettebb bioüzemanyagokkel kell biztosítani, ez ugyanis az egyetlen fenntartható megoldás."
A fenntartható módon és hatékony eljárásokkal készülő bioüzemanyagok kis széntartalmú alternatívát kínálnak a fosszilis energiahordozókkal szemben az EU többelemű energiaszerkezetében, különösen a közlekedés területén. A bioüzemanyagok tárolása és alkalmazása egyszerű, nagy az energiasűrűségük, és felhasználásuk során jellemzően sokkal kevesebb üveghatású gáz képződik, mint az olaj, a gáz és a szén esetében. Az európai piacon ugyanakkor csak olyan bioüzemanyagok tarthatnak számot állami támogatásra, amelyek megfelelnek bizonyos fenntarthatósági kritériumoknak.
A Bizottság közleménye szerint A bioüzemanyagok piacának bővülésével nyilvánvalóvá vált, hogy a globális földhasználat és a kibocsátások viszonyának szempontjából nem mindegyik bioüzemanyag jelent előrehaladást. Nemrégiben végzett tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a földhasználat közvetett megváltozását figyelembe véve - például azt az esetet, amikor az élelmiszernövény- vagy takarmánytermesztés a bioüzemanyag-termelés következtében kiszorul a mezőgazdasági területekről, és azt a nem mezőgazdasági területeken, például erdők helyén kell végezni - a bioüzemanyagok termelése végső soron ugyanannyi kibocsátással járhat, mint az általuk helyettesíteni kívánt fosszilis üzemanyagok használata.
Éppen ezért a Bizottság a bioüzemanyagokra vonatkozó jelenlegi szabályokat tartalmazó, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv1 és az üzemanyag-minőségről szóló irányelv2 módosítását javasolja, különös tekintettel az alábbi célokra:
- az új létesítmények esetében az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése minimális küszöbértékének 60%-ra való növelése a bioüzemanyag-termelési folyamatok hatékonyságának ösztönzése és a rosszabb kibocsátási teljesítményű létesítményekre irányuló beruházások visszaszorítása érdekében;
- a földhasználat közvetett változását jelző tényezők beépítése az üzemanyag-ellátók és tagállamok által a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók felhasználásával elért kibocsátáscsökkentésről benyújtott jelentésekbe;
- a közlekedésben a megújuló energiaforrások 10%-os részarányára vonatkozó, 2020-ig megvalósítandó európai uniós célkitűzés szempontjából beszámítható élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók mennyiségének a jelenlegi fogyasztási szinten (5%) való megtartása 2020-ig, valamint a megújulóenergia-használatra és a szén-dioxid-intenzitás csökkentésére vonatkozó általános célok megtartása;
- piaci ösztönzők nyújtása olyan bioüzemanyagok számára, amelyek esetében a földhasználat közvetett megváltozásából adódó kibocsátás nulla vagy csekély, és különösen az olyan második és harmadik generációs bioüzemanyagok számára, amelyek nem élelmiszernövényből, hanem például moszatokból, szalmából vagy különféle hulladékokból készülnek, így nem igénylik további földterületek bevonását; ezek a bioüzemanyagok jobban segítik a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben a megújuló energiaforrások közlekedésbeli részarányára vonatkozóan meghatározott 10%-os cél megvalósítását.
Az új intézkedésekkel a Bizottságnak az a szándéka, hogy támogassa a számottevő kibocsátáscsökkenést eredményező, az élelmiszernövényeknek közvetlen konkurenciát nem jelentő, ugyanakkor fenntarthatóbb bioüzemanyagok elterjedését. Jóllehet az előterjesztett javaslat nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy pénzbeli ösztönzőkkel támogassák a bioüzemanyagok előállítását, a Bizottság véleménye szerint 2020 után csak a jelentős kibocsátáscsökkenést lehetővé tevő és nem élelmiszer- vagy takarmánynövényből készülő bioüzemanyagokat kellene támogatásban részesíteni.
