Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékára rúgott 2008-ban a zöldadók (mögött egyebek mellett a környezetvédelmi termékdíj, a környezetterhelési díj és a különböző energiaadók) súlya, ez nagyjából megfelel az unió 2,6 százalékos átlagának, és jócskán felette van a visegrádi országokban tapasztalható mértéknek. Másképpen fest a kép, ha a magyar adatot az 5,7 százalékos dán vagy a 3,9 százalékos holland mutatóhoz mérjük.

Dániában nagyjából egyenletesen oszlik meg az energiaiparra, a közlekedésre és a tényleges környezetszennyezésre rakódó adóteher. Ehhez képest hazánkban a zöldadóbevételek nagy része az energiaellátás prés alá helyezéséből származik. Ötmilliárd forintos nettó árbevételig 0,3, e felett pedig 1,05 százalékos különadó terheli tavaly óta e vállalkozásokat, a költségvetésbe ebből 70 milliárd forint folyhat be.

Idén azonban a környezetterhelési díjnál, és a környezetet károsító anyagok felhasználása után fizetendő környezetvédelmi termékdíjnál számítani lehet az ellenőrzés szigorodására.

A lap információi szerint kormány elé is kerültek olyan javaslatok, amelyek a közlekedési ágazatot illetnék további terhekkel: míg az úgynevezett dugódíj kapcsán egyelőre nincs egyetértés, jó esély van a használatarányos elektronikus útdíj fokozatos bevezetésére.