Az erdőtelepítés azt jelenti, hogy a korábban, jellemzően, más mezőgazdasági művelés alatt álló területen létesítenek új erdőt, ahol nem gazdaságos a növénytermesztés. E területek túlnyomó többségben magán tulajdonban vannak, és jellemzően osztatlan közös tulajdonban, ami nehezíti a folyamatot. Ha csak egy tulajdonos nem járul hozzá szavazatával az erdőtelepítéshez, úgy az egész projekt meghiúsul.

Az Egererdő Zrt.-nek egy talpalatnyi földterülete sincs, ahová új erdőt telepíthetne - mondja dr. Jung László vezérigazgató. A cég ezért erdőfelújítást végez, a megöregedett, vágásérett erdőállomány helyére ültetnek újakat.

Hazánkban többnyire legelőkre ültetnek facsemetéket a tulajdonosok, miután az országban gyakorlatilag megszűnt a szarvasmarhatartás. Az ilyen területekre lehet benyújtani erdőtelepítési pályázatot, s az európai uniós forrásból finanszírozható a tervek elkészítése, a talajelőkészítés, a csemeteültetés és az ápolás.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága kötelezett arra, hogy az erdőkről leltárt készítsen tízévenként. Tervet adnak a gazdáknak, hogyan köteles végezni az erdőápolást, -nevelést és milyen feltételek mellett kezdhetik meg a fa kitermelését.

Komoly kockázatot is rejt a vállalkozás

Dr. Jung László elmondta: a pályázattal elnyert finanszírozás szakaszoltan zajlik, a gazda munkáját rendszeresen ellenőrzi az erdészeti hatóság. A vezérigazgató megjegyezte: természetesen kockázatot is rejt a vállalkozás. Az aszályosabb év, a vadkár, továbbá a gyakran előforduló tűzesetek az erdő teljes megsemmisülését jelentheti. A terület ápolása hosszú folyamat, rendszeresen kapálni, sarlózni kell az ültetvényt. A helyszín védelméről is gondoskodni kell. S ha fafajtától függően 8-10 év múltán valódi erdővé érik a terület, a tulajdonosoknak igazodniuk kell a szabályokhoz, amit az erdőtörvény határoz meg.