A rendelet szabályozza a védjegyek használatát is. A magyar termék első csoportjába azok a termékek tartoznak, amelyeket kizárólag magyar alapanyagból és Magyarországon állítottak elő, ezekben legfeljebb 5 százalék lehet az idegen részarány. Hústermékben például a csomagoló anyag és a fűszer származhat külföldről. A második csoportban már nagyobb arányú lehet a külföldi összetevő, ilyen áru például az a kolbász, amely külföldről behozott húsból, de Magyarországon készül.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a tárca felvállalta a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényben neki adott lehetőséget és az élelmiszer kereskedelemben eljár a törvény megsértőivel szemben. Eddig két áruházláncot bírságolt a beszállítók 30 napos fizetési határidejének megsértése miatt, egyet pedig azért, mert a beszerzési ár alatt értékesített tejet.

A jövő év első felében jelenik meg a családi gazdaságokról szóló rendelet. Ez egységesíti a mai terminológiákat, amelyek az őstermelő és a családi gazdálkodó mellett több termelő-típust is ismernek. Az egységesítés mögött az élelmiszer biztonsági szabályok is egyfélék lesznek.