2009 januárjában Magyarország kezességet vállalt a Nitrogénművek javára egy 52 millió euró összegű beruházási hitelre és egy 10 milliárd forint összegű forgóeszköz-hitelre, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bankkal nyújtott. A Nitrogénművek 2008 októberében leállította a termelést, és a támogatási csomag a vállalkozás tevékenységének újraindítására irányult. Magyarország ezen intézkedéseket nem jelentette be a Bizottságnak.

A Bizottság 2009. április 29-én hivatalos vizsgálati eljárást indított, melynek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy az intézkedések szelektív előnyt biztosítanak a Nitrogénműveknek, így állami támogatásnak minősülnek. Mivel azonban a társaság nehézségeit a pénzügyi és gazdasági válság okozta, ezért jogosult volt támogatásra a Bizottság által elfogadott, a válság során a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásról szóló ideiglenes keretszabály alapján.

Az ideiglenes keretszabály lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy bizonyos feltételek mellett hiteleket nyújtsanak és megfelelő ellentételezés ellenében kezességet vállaljanak.

A Nitrogénművek az állami finanszírozási csomagért azonban túl alacsony összegű ellentételezést fizetett, ezért vissza kell fizetnie az ideiglenes keretszabály alapján fizetendő, illetve a társaság által a magyar hatóságoknak ténylegesen fizetett ellentételezés közötti különbséget. A pontos összeget a magyar hatóságoknak kell kiszámítaniuk.

Az ideiglenes keretszabályt a Lehman Brothers bukása után vezették be, ahogy az ezt követő pénzügyi válság megnehezítette a vállalkozások számára a finanszírozáshoz jutást. Az ideiglenes keretszabályban rögzített állami támogatási szabályok szerint a reálgazdaságnak nyújtott támogatás egyik fő feltétele, hogy a kedvezményezett alapvetően szilárd pénzügyi helyzetben legyen.