Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
Egyre több nő dolgozik a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben és a szaktanácsadásban, de nehéz utat kell megtenni odáig.
A kiskereskedelmi láncok akár egy éves ártartást várnak el a saját márkás termékeik gyártóitól, így a feldolgozóknak óriási kockázatokat kell vállalnia.
A felerősödő klímaváltozás, az elmúlt évek rendkívül súlyos aszályai és vízhiánya megnövelte a jelentőségét a talajhasználatnak és a technológia szerepének.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki strucc -vagy emutojást szeretne fogyasztani.
Fekete Zsóka alátámasztotta, hogy sztereotípiák ide vagy oda, fiatal nőként is helyt lehet állni az állattenyésztésben.
Akár 100 ezer forint is lehet egy kiló marhahús, de így is komoly piaca van a prémium fajtának.
Leskó Magdolna soha nem apellált női mivoltjára, és nem is tűrte el, ha valaki ilyennel próbálkozott.
Legtöbbször az emberi tevékenységnek köszönhetően kerülnek a kihalás szélére az állatok, amit a klímaváltozás csak tovább fokoz.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
A szamártej literje 2000-3000 forint, és többnyire édesanyák veszik a gyerekeknek.
A számítások szerint a kormoránok annyi halat pusztítanak el a hazai vizekben, mint amennyi a horgászok zsákmánya, 4,5-5 ezer tonnát.
A géntechnológiával módosított állatokkal és növényekkel kapcsolatos társadalmi vitában meghatározó szerepet kell kapnia a tudományos tényeknek.
A biotechnológia segítségével csökkenthető a vegyszerhasználat és a környezeti terhelés is.
A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban.
Igazságtalan és fenntarthatatlan a helyzet - nyilatkozta lapunknak a lengyel agrárkamara.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Fontos felismernünk, hogy az adatok mennyisége és az új technológiák - mint például a mesterséges intelligencia - milyen új lehetőségeket nyitnak meg.
Éves viszonylatban brutálisan, több mint 140 százalékkal drágult meg a vöröshagyma.
Nagyon komoly változáson megy keresztül a hazai agrároktatás, de még bőven van hova fejlődni.
A 3D nyomtatás a pépes, pasztaszerű nyersanyagok nyomtatását teszi lehetővé, a hozzátevőket kapszulák, tartályok tartalmazzák.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
