2023. május 5. 06:03
Itthon is élnek farkasok, mégsem találkozunk velük: mutatjuk, hol bukkanhatnak fel
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
2025. december 5. péntek Vilma
Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
A hazai farkasállomány nagysága napjainkban sem lehet több 60-70 egyednél Magyarországon.
Ha végleges lesz a tilalom, akkor július-augusztus környékén már lehetnek gondok a takarmányiparban.
Évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, a drágulás tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt Magyarországon.
Előre kellene lépnünk abban, hogy minél több tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen.
A digitalizáció egyre jobban utat tör magának a mezőgazdaságban, amire a gazdák is nyitottak.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
A magyar hús minősége és élvezeti értéke nagyon jó, attól még, hogy valami külföldi, nem jelenti azt, hogy jobb is.
A műhús egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend itthon az édesburgonya, ugyanakkor a termelők nincsenek könnyű helyzetben.
A nemesítés, a digitalizáció és a fejlődés jelentheti a megoldást az agrárium legnagyobb kihívásaira.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Elképesztő lehetőségeket nyújthat az űr a mezőgazdaság és a növénytermesztés számára.
Ha le tudnánk győzni a rovarok iránti undorunkat, nagyon jól hasznosíthatnánk őket az étkezésünkben is.
Nagy a baj a magyar halágazatban, a Dunántúlt teljesen kiütötte az aszály, de még így is lesz elegendő hal a karácsonyi időszakban.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint a magyar agrár-felsőoktatás és mezőgazdaság teljes átalakítására és szemléletváltására van szükség.
Nagyon fontos lenne, hogy összefogjanak a gazdálkodók, és öntözési közösségeket hozzanak létre.
Egyre többen kényszerülhetnek az olcsóbb, gyengébb élelmiszerek megvásárlására Magyarországon.
Most már nem csak a filmekben találkozhatunk a földön kívüli élettel, a mezőgazdaságban is komoly szerep hárulhat az űrre.
A teljes integrálódás vagy a specializálódás lehet a jövő útja a baromfiszektorban Magyarországon?
Súlyos gondokkal néztek szembe a liba-és kacsatartók, ráadásul a fogyasztóknak is komoly áremelkedésre kell számítaniuk.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
