2022. november 9. 06:01
Elárulta titkát a balatoni termelő: ezzel hódítaná meg a külföldi boltokat
A balatoni Spájz Szörp a hazai boltokat már meghódította, most pedig az exportpiac felé venné az irányt.
2025. december 5. péntek Vilma
Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
A balatoni Spájz Szörp a hazai boltokat már meghódította, most pedig az exportpiac felé venné az irányt.
Azok a gazdák, akik mernek a modernizáció adta lehetőségek felé nyitni, lépéselőnybe kerülhetnek a magyar agráriumban.
Komoly forgalomra számíthatnak az év ezen időszakában a virágárusok Magyarországon.
Az agráriumra jellemző tápanyag-utánpótlási gyakorlat jelen formájában nem fenntartható, ezeken változtatnia kell a termelőknek.
El kell fogadnunk, hogy a poloskák velünk vannak, ugyanakkor nem kell azonnal mindenféle készítmény után nyúlni.
A kutyák nemcsak otthon lehetnek hű társaink, hanem a földeken vagy akár vadászás közben is - csak éppen nem élünk ezzel a lehetőséggel.
A megfelelő vetőmagválasztás elengedhetetlen a jó minőségű és elegendő mennyiségű terméshez.
Csak úgy repkednek az több ezer forintos árak a legalapabb tejtermékek esetében a magyar boltokban.
A drágulásnak pedig még mindig nincs vége, hiszen októberben lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok.
A fejes káposzta még mindig a megfizethetőbb zöldségfélékhez tartozik, de ezért is jelentősen többet kell már fizetnünk.
Lehetséges, hogy hamarosan magyar pisztáciával is találkozhatunk az üzletek polcain?
Elképesztően magas összegeket hagyhatunk ott egy vásárlás során a magyar henteseknél.
Péter gazda eltökélt amellett, hogy óvja környezetét és egészséges élelmiszerrel láthassa el az érdeklődőket.
Világossá vált, hogy újszerű megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdáknak ahhoz, hogy a globális versenyben helyt tudjanak állni.
Egyre több nő dolgozik a magyar mezőgazdaságban a modernizációnak köszönhetően, de továbbra is a férfiak dominálnak.
A főbb haszonállatainkból kivétel nélkül kevesebbet vágtak 2021 azonos időszakához képest.
Az állattartók sincsenek kedvező helyzetben, ami rányomja a bélyegét az élelmiszer-termelésre is.
Soha nem látott hirtelen áremelkedéssel küzdenek a termelők, nem sok jóra számíthatnak a magyar vásárlók.
A terméskiesés, a pusztító aszály és az elszálló rezsiárak egyre feljebb fogják tolni az árakat itthon.
Évről évre egyre nagyobb területen építik be a Balatont, aminek sokszor a szőlőültetvények isszák meg a levét.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
