Veres Virág Cintia vagyok, az Agrárszektor újságíró-szerkesztője. Munkásságomat 2021-ben kezdtem a lapnál, ahol leginkább fenntarthatósági, környezetvédelemi és a mezőgazdaságon belül a társadalmat érintő témákkal foglalkoznom. De az innovációtól kezdve, az állattenyésztésen át, egészen a csigák elleni védekezésig, szívesen foglalkozom bármivel, ami az agráriumhoz köthető.
A nyári hőségben nagyon fontos, hogy állatainknak megfelelő körülményeket biztosítsunk, hiszen könnyen meglehet a baj.
Az agroturizmus és a kézműves alkohol is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek itthon, érdemes lehet belevágni.
A különböző beruházási támogatások ismét felpezsdíthetik a mezőgazdasági géppiacot itthon.
Rengeteg napelemet láthatunk már a földeken itthon, kérdés, hogy vajon tényleg lehet-e belőle profitálni?
Ha bemegyünk egy boltba, rengeteg a külföldről érkező termék, a hazai áruk jelentős polcveszteséget szenvedtek el az elmúlt időben.
A kedvezőtlen gazdasági környezet miatt egyre többen nyúlnak az olcsóbb, nagyobb kiszerelésű tejtermékek iránt, ráadásul rengeteg az import is itthon.
Már nemcsak időszakosan kell a kullancsokra figyelnie az állattartóknak, hanem egész évben a változó klímának köszönhetően.
Több gyenge pontja is van a magyar mezőgazdaságnak, amiből nehezen ugyan, de ki lehet lábalni.
A nyúlhús régebben sokkal többször került a magyar családok asztalára, mint manapság. Nem túlzás azt mondani, hogy mára már szinte teljesen kikopott az étrendünkből,
Sokan a gyengébb minőségű termékekhez nyúlnak a boltokban a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt.
Bár örömmel fogyasztják a magyarok is az édesburgonyát, sokan nem tudtak megbirkózni a termesztésével itthon, így áramlik be az import.
Magyarországnak óriási a rendelkezésre álló vagyona megújuló energiaforrásokból, ennek ellenére gázalapú villamosenergia-termelés itthon a második helyen van.
Több oka van annak, hogy sok élelmiszer drágább itthon, mint külföldön, de ebben az esetben sem szabad általánosítani.
Az általunk megkérdezett szakember szerint a rovarfehérje állati takarmány célú bevonása az élelmiszerláncba elkerülhetetlen.
A növényi alapú italok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, viszont hazai gyártó még nincsen egyelőre.
Az elmúlt 1,5 évben azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is.
Mára egyértelművé vált az, hogy a talajjal foglalkozni kell az eredményesség érdekében.
Magyarországon is fel-fel bukkan egy-egy terméken a Nutri-Score jelölés, amely első látásra olyan, mint a hűtő- és mosógépek energetikai besorolása.
Az MI azt a célt szolgálja, hogy a legjobb genetikai potenciállal bíró vonalakat az adott nemesítési kritériumoknak megfelelően választhassák ki.
Félő, hogy az ágazatban a megelőző években megszokottnál többen fogják veszteséggel zárni ezt az évet.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
